Így biztosíthatod a megfelelő ösztrogénszintet!

Az ösztrogén az egyik legfontosabb női nemi hormon. Már a neve is (ösztro- = a nőstény emlősök legtermékenyebb életciklusa és -gén = létrehozni, generálni) utal rá, hogy a termékenységben hatalmas szerepet játszik. Épp ezért a fogamzóképes korú nőknek kiemelten fontos odafigyelni az ösztrogénszintjükre szervezetükben. De mi is pontosan az ösztrogén, mi a szerepe a nők életében és mit okoz, ha túl kevés vagy épp túl nagy arányban van jelen a női testben? Cikkünkből mindez kiderül!

Az ösztrogén szerepe

Mi pontosan az ösztrogén, és mi a szerepe?

Valójában ez nem egyetlen, hanem három különböző női nemi hormont is jelenthet: az ösztriolt, az ösztront és az ösztradiolt (a legjelentősebb típus, melyre a leggyakrabban használjuk az „ösztrogén" jelzőt). Az ösztradiol növekedésre serkenti a célsejteket, az ösztriol a várandósság alatt termelődik, míg az ösztron a petefészkek leállásakor, a menopauza idején található meg mérhetően a női testben. Az ösztrogén fontos szerepet játszik a másodlagos női nemi jellegek kialakulásában (méh, mellek, kerek csípő), valamint a menstruáció bekövetkeztében is.

Hol termelődik az ösztrogén?

Ösztrogén több helyen is termelődhet szervezetünkben:

• Nagyobb mennyiségben egyrészt a ciklus első felében a petefészkek tüszőiben termelődik – ezért is hívjuk gyakran tüszőhormonnak, mivel a tüszőérést segíti. Másrészt pedig terhesség idején, a második trimeszter idején a méhlepényben, mely az ösztriol hormont választja ki.
• Kisebb mennyiségben az izmok és zsírszövetek állítják elő, valamint a mellékvesekéreg. A menopauza után az ösztrogéntermelődés már csak a zsírsejtekre korlátozódik.

Mennyi a normál érték nők számára?

Nőként az ösztrogének normál értéke szervezetünkben mindig az életkorunktól függ. A laborleletünkön tehát a szokványos értékek az alábbiak:

• fiatalabb korunkban 110,1–367 pmol/l
• termékeny/már idősebb, de még menstruáló életszakaszunkban 367–1468 pmol/l
• a menopauza beálltával pedig az ösztrogén rendes, várható szintje lecsökken 18,35–66,06 pmol/l-re

Milyen okok vezetnek ahhoz, hogy ez a szint felborul?

Ha az ösztrogén szintje túl magas, akkor ösztrogéndominanciáról; ha túl alacsony, ösztrogénhiányról beszélhetünk. Mindkettő egyformán komoly problémákat generálhat, melyeket okozhat a túlzott és a túl kevés testmozgás, különböző genetikai hibák, kemoterápia, anorexia, vagy éppen endokrin eredetű betegségek is. Alacsony hormonszintnél hormonális okok is lehetnek (pl. Turner-szindróma, PCOS, korai vagy éppen kései klimax), míg a magas ösztrogénszintnél elhízás vagy hormonzavar is állhat a probléma hátterében. Akár a túl sok, akár a túl kevés ösztrogén hatásairól beszélünk, mindkét állapot komoly egészségügyi problémákat okozhat: többek között idősebb korban rákot, fiatalabb korban pedig meddőséget.

Ám szerencsére viszonylag hamar felismerhetőek az ösztrogénszint eltérései: testünk számos tünetet produkál ilyenkor. Azt, hogy melyek az alacsony, és melyek a magas ösztrogénszint jelei, az alábbiakban kifejtjük!

Alacsony ösztrogénszint tünetei és okai

Tünetei

• Klimax idején több tünet is előfordulhat: a petefészkek már nem állítanak elő megfelelő mennyiségű ösztrogént, ennek pedig egyrészt a menzesz megszűnése, másrészt az éjszakai izzadással jelentkező hőhullámok, illetve a rendszeres hangulatingadozások lehetnek a gyakori jelei.
• Depresszió: mivel a köztiagy idegi egyensúlyát nem tartja többé fenn az ösztrogén, ennek a fokozatos hangulatromlás, depresszió lesz az eredménye. Ugyanehhez az okhoz vezethető vissza a fáradékonyság és az alvászavar is.
• Bőrszárazság: lassul az anyagcsere, így a bőr többé már nem képes megkötni a vizet – így elvékonyodik, ami ráncosodást és bőrszárazságot okoz, csökkent vérkeringés mellett.
• Szem- és hüvelyszárazság: a nyálkahártyák vérkeringése is csökken, nemcsak a bőré, így a szemben és a hüvelyben is felléphet tápanyaghiány, illetve szárazság.
• Fájdalmas szex: a hüvelyszárazság egyenes következménye a fájdalmas szex, ami a libidóra sincs jó hatással.
• Alacsony libidó: az alacsony ösztrogénszint alacsony szerotoninszinttel is jár együtt – utóbbi hormonból pedig minél kevesebb van bennünk, annál kisebb az igényünk a párunkkal való összebújásra.

Okai

Az ösztrogénhiány okai között egyaránt találunk hormonális és nem hormonális tényezőket. A leggyakoribb hormonális okok a következők lehetnek:

• PCOS. A policisztás petefészekszindróma esetében nem egyetlen domináns tüsző alakul ki a petefészkekben, hanem több kisebb, folyadékkal teli ciszta. Ez a probléma okozhatja a női szervezetben a tesztoszteronszint-emelkedést, illetve a progeszteron- és az ösztrogénszint lecsökkenését is. A PCOS ezért kiválthatja a fokozott szőrösödést, az aknékat, a menstruáció zavarait, valamint a túlsúlyt is. Szerencsére életmódváltással vagy gyógyszeresen általában kezelhető.
• Turner-szindróma. Előfordulhat az is, hogy egy kifejezetten nőkre jellemző genetikai rendellenesség, a Turner-szindróma áll az ösztrogénhiány hátterében. A betegség miatt nemcsak ösztrogénhiány alakul ki, hanem a petefészkek sem működnek megfelelően. Mindezek mellett pedig felléphet még a menstruációs ciklus zavara, limfödéma is; az ösztrogén mellett további hormonok pótlására is szükség lehet a kezelése során.
• Klimax, esetleg korai klimax. A legtöbbször azonban egy természetes folyamat eredményeként, a menopauza beálltával, 45 éves kor körül csökken le az ösztrogénszintünk. Ám előfordulhat az úgynevezett korai klimax is, mely már a harmincas korosztályban is megjelenhet. A klimax először a progeszteron szintjét redukálja, majd az ösztrogénét is. A két hormon együttes csökkenésével vérzészavarok lépnek fel, végül a menstruáció teljesen elmarad.

A nem hormonális eredetű ösztrogénhiány pedig genetikai hibákból, anorexiából (kóros soványság) vagy éppen a túlzásba vitt sportolásból adódhat. Akármelyik is áll fenn, mindenképpen célszerű magunkat kivizsgáltatni, hiszen előfordulhat az is, hogy nem pusztán egyetlen tényezőből ered a probléma.

Hogyan növelhető az ösztrogénszint?

Ha az ösztrogénhiány egy vagy több tünetétől szenvedünk, az ösztrogén pótlását jobb, ha minél hamarabb elkezdjük. Ezt többféleképpen is megtehetjük:

• Ösztrogénben gazdag ételek fogyasztásával: a legjobb szolgálatot nekünk ilyenkor a szezámmag, a lenmag, a diófélék, a hüvelyes zöldségek vagy a szójából készült élelmiszerek tehetik.
• Ösztrogént tartalmazó gyógyszer szedésével: mivel az ösztrogénszint csökkenése magával hozza előbb-utóbb a csontritkulást is, a hormonpótlás a legjobb terápia ösztrogénhiány esetén.
• Életmódváltással: a kávéfogyasztás csökkentésével, a dohányzásról való leszokással, a fűszeres ételek elkerülésével máris sokat javíthatunk állapotunkon.

Ösztrogéndominancia tünetei és okai

Tünetei

Az ösztrogéndominancia tünetei többek között a következők lehetnek:

• Meddőség: az ösztrogéndominanciával létrejöhet szervezetünkben egy több hónapon át tartó, tüszőrepedés nélküli ciklusokból álló időszak. Ehhez a peteérés nélküli állapothoz társulhatnak petefészekciszták is.
• Erős menstruációs vérzés: ha nincs miómánk, akkor nagy eséllyel az ösztrogéndominancia okozza ezt a tünetet is. A probléma azért különösen veszélyes, mert az extrém erősségű vérzések vashiányt is okozhatnak.
• Elhízás: az anyagcserénk ösztrogéntúltengéskor lelassul, így a hasi zsírszövet is aránytalanul megnőhet.
• Alacsony libidó és hüvelyszárazság: igen gyakori a csökkent libidó, melyet általában a hüvelyszárazság előz meg.
• Depresszió: az általános energiahiányt sok minden kiválthatja, ám ha traumatikus esemény vagy más ok nincs a háttérben, jogosan gyanakodhatunk hormonzavarra.
• Hangulatingadozás, ingerlékenység: megmagyarázhatatlan irritáltság-, idegességérzés, amikor a legapróbb dolgokon is képesek vagyunk meghatódni vagy éppen dühbe gurulni.
• Fejfájás vagy migrén: ha egy ideje gyakrabban kínoz minket a fejfájás, bármilyen egyéb tünet nélkül, akkor jogosan kezdhetünk el ösztrogéndominanciára gyanakodni.
• Álmatlanság: nyugtalan alvás vagy álmatlanság az ösztrogéndominancia miatt is válhat rendszeressé.

Okai

• Hormonzavar. A hormonegyensúly felborulását a leggyakrabban nem is a belső, sokkal inkább a külső hatásokban érdemes keresnünk: az úgynevezett xenoösztrogénekben. A felgyorsult, rohanó életünkben ugyanis rengeteg vegyiparból származó, idegen ösztrogént lélegzünk be, juttatunk be magunkba a bőrünkön vagy az emésztőrendszerünkön át.
• Életkor. Egy bizonyos életkoron túl (35–70 év között) már szervezetünkben csökken a hormontermelés. Ebben az időszakban 75%-kal kevesebb progeszteront, de mindössze 35%-kal kevesebb ösztrogént termel a női szervezet. Ezek után talán nem is olyan meglepő, hogy hamar az ösztrogén kerül túlsúlyba.
• Egyes gyógyszerek mellékhatása. Vannak olyan gyógyszerek, melyek közvetlenül képesek befolyásolni hormonrendszerünk működését, tehát az ösztrogéntermelést is. Ilyenek például a hormonális fogamzásgátlók, antibiotikumok vagy a különböző, pszichés betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek.
• Elhízás, mozgásszegény életmód. A túl sok szénhidrátot tartalmazó étrend és a „műételek" nemcsak vitaminhiányos állapotokat hoznak létre: ülőmunkával vagy mozgásszegény életmóddal kombinálva elhízást, illetve ösztrogéndominanciát is okozhatnak.

Hogyan csökkenthető az ösztrogénszint?

Ma már számos mód áll rendelkezésünkre nemcsak akkor, ha növelnénk, de akkor is, ha csökkenthetjük ösztrogénszintünket:

• Ösztrogéncsökkentő étrend. Ha redukálnánk ösztrogénszintünket, ezt az ösztrogénben gazdag ételek kerülésével, valamint minőségi, összetett szénhidrátok előnyben részesítésével is megtehetjük. Erről bővebben az ösztrogén dominancia diétáról szóló cikkünkben olvashat.
• Bélműködés javítása, testzsírszázalék csökkentése. Elhízás esetén rostban gazdag táplálkozással sokat tehetünk nemcsak emésztésünk egészségéért, de fogyásunkért is.
• Gyógyszeres kezelés. Amennyiben van valamilyen alapbetegségünk (endometriózis, terméketlenség vagy esetleg tumor), az is hozzájárulhat a kialakult ösztrogéndominanciához.
• Kivételes esetekben: műtét. Ha már minden kötél szakad, és sehogy sem lehet másképp kezelni az ösztrogéndominanciát, akkor lehet, az orvosunk az úgynevezett művi menopauzát, azaz a petefészkeink eltávolítását fogja javasolni.

Az ösztrogénszint eltérését tehát számos életmódbeli faktor, életkori változás vagy éppen alapbetegség okozhatja. A jó hír az, hogy mindezek általában orvosolhatóak – és minél hamarabb történik ez meg, annál kevesebb az esélye a későbbi, komolyabb szövődményeknek. Ha babát tervezünk, akkor pedig kiemelten fontos, hogy odafigyeljünk az optimális ösztrogénszint fenntartására; ezzel nemcsak termékenységünket, hanem közérzetünket, egészségünket is javíthatjuk.

GYIK

Mi az ösztrogéndominancia?
Az az állapot, amikor az ösztrogén szintje a progeszteronhoz képest túl magas a szervezetben, ami többek között meddőséghez, erős menstruációs vérzéshez vagy elhízáshoz is vezethet.

Mik az alacsony ösztrogénszint leggyakoribb tünetei?
Bőr- és hüvelyszárazság, alacsony libidó, hangulatromlás, fáradékonyság és alvászavar, klimax idején pedig hőhullámok és a menzesz elmaradása.

Hogyan lehet természetes úton növelni az ösztrogénszintet?
Ösztrogénben gazdag ételek – például szezámmag, lenmag, diófélék, hüvelyesek vagy szója – fogyasztásával, illetve életmódváltással, a dohányzás és a kávé mellőzésével.

Mi okozhatja az ösztrogéndominanciát?
Elsősorban a környezeti xenoösztrogének, az életkor előrehaladta, egyes gyógyszerek mellékhatása, valamint az elhízás és a mozgásszegény életmód.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni ösztrogénszint-eltérés gyanúja esetén?
Ha a fent felsorolt tünetek – például a rendszertelen ciklus, a tartós hangulatingadozás vagy a megmagyarázhatatlan fejfájás – hosszabb ideje fennállnak.