Az ösztrogén az egyik legfontosabb női nemi hormon. Már a neve is (ösztro- = a nőstény emlősök legtermékenyebb életciklusa és -gén = létrehozni, generálni) utal rá, hogy a termékenységben hatalmas szerepet játszik. Épp ezért a fogamzóképes korú nőknek kiemelten fontos odafigyelni az ösztrogénszintjükre szervezetükben. De mi is pontosan az ösztrogén, mi a szerepe a nők életében és mit okoz, ha túl kevés vagy épp túl nagy arányban van jelen a női testben? Cikkünkből mindez kiderül!
Az ösztrogén szerepe
Mi pontosan az ösztrogén, és mi a szerepe?
Valójában ez nem egyetlen, hanem három különböző női nemi hormont is jelenthet: az ösztriolt, az ösztront és az ösztradiolt (a legjelentősebb típus, melyre a leggyakrabban használjuk az „ösztrogén" jelzőt). Az ösztradiol növekedésre serkenti a célsejteket, az ösztriol a várandósság alatt termelődik, míg az ösztron a petefészkek leállásakor, a menopauza idején található meg mérhetően a női testben. Az ösztrogén fontos szerepet játszik a másodlagos női nemi jellegek kialakulásában (méh, mellek, kerek csípő), valamint a menstruáció bekövetkeztében is.
Hol termelődik az ösztrogén?
Ösztrogén több helyen is termelődhet szervezetünkben:
Nagyobb mennyiségben egyrészt a ciklus első felében a petefészkek tüszőiben termelődik – ezért is hívjuk gyakran tüszőhormonnak, mivel a tüszőérést segíti. Másrészt pedig terhesség idején, a második trimeszter idején a méhlepényben, mely az ösztriol hormont választja ki.
Kisebb mennyiségben az izmok és zsírszövetek állítják elő, valamint a mellékvesekéreg. A menopauza után az ösztrogéntermelődés már csak a zsírsejtekre korlátozódik.
Mennyi a normál érték nők számára?
Nőként az ösztrogének normál értéke szervezetünkben mindig az életkorunktól függ. A laborleletünkön tehát a szokványos értékek az alábbiak:
fiatalabb korunkban 110,1–367 pmol/l
termékeny/már idősebb, de még menstruáló életszakaszunkban 367–1468 pmol/l
a menopauza beálltával pedig az ösztrogén rendes, várható szintje lecsökken 18,35–66,06 pmol/l-re
Milyen okok vezetnek ahhoz, hogy ez a szint felborul?
Ha az ösztrogén szintje túl magas, akkor ösztrogéndominanciáról; ha túl alacsony, ösztrogénhiányról beszélhetünk. Mindkettő egyformán komoly problémákat generálhat, melyeket okozhat a túlzott és a túl kevés testmozgás, különböző genetikai hibák, kemoterápia, anorexia, vagy éppen endokrin eredetű betegségek is. Alacsony hormonszintnél hormonális okok is lehetnek (pl. Turner-szindróma, PCOS, korai vagy éppen kései klimax), míg a magas ösztrogénszintnél elhízás vagy hormonzavar is állhat a probléma hátterében. Akár a túl sok, akár a túl kevés ösztrogén hatásairól beszélünk, mindkét állapot komoly egészségügyi problémákat okozhat: többek között idősebb korban rákot, fiatalabb korban pedig meddőséget.
Ám szerencsére viszonylag hamar felismerhetőek az ösztrogénszint eltérései: testünk számos tünetet produkál ilyenkor. Azt, hogy melyek az alacsony, és melyek a magas ösztrogénszint jelei, az alábbiakban kifejtjük!
Alacsony ösztrogénszint tünetei és okai
Tünetei
Klimax idején több tünet is előfordulhat: a petefészkek már nem állítanak elő megfelelő mennyiségű ösztrogént, ennek pedig egyrészt a menzesz megszűnése, másrészt az éjszakai izzadással jelentkező hőhullámok, illetve a rendszeres hangulatingadozások lehetnek a gyakori jelei.
Depresszió: mivel a köztiagy idegi egyensúlyát nem tartja többé fenn az ösztrogén, ennek a fokozatos hangulatromlás, depresszió lesz az eredménye. Ugyanehhez az okhoz vezethető vissza a fáradékonyság és az alvászavar is.
Bőrszárazság: lassul az anyagcsere, így a bőr többé már nem képes megkötni a vizet – így elvékonyodik, ami ráncosodást és bőrszárazságot okoz, csökkent vérkeringés mellett.
Szem- és hüvelyszárazság: a nyálkahártyák vérkeringése is csökken, nemcsak a bőré, így a szemben és a hüvelyben is felléphet tápanyaghiány, illetve szárazság.
Fájdalmas szex: a hüvelyszárazság egyenes következménye a fájdalmas szex, ami a libidóra sincs jó hatással.
Alacsony libidó: az alacsony ösztrogénszint alacsony szerotoninszinttel is jár együtt – utóbbi hormonból pedig minél kevesebb van bennünk, annál kisebb az igényünk a párunkkal való összebújásra.
Okai
Az ösztrogénhiány okai között egyaránt találunk hormonális és nem hormonális tényezőket. A leggyakoribb hormonális okok a következők lehetnek:
PCOS. A policisztás petefészekszindróma esetében nem egyetlen domináns tüsző alakul ki a petefészkekben, hanem több kisebb, folyadékkal teli ciszta. Ez a probléma okozhatja a női szervezetben a tesztoszteronszint-emelkedést, illetve a progeszteron- és az ösztrogénszint lecsökkenését is. A PCOS ezért kiválthatja a fokozott szőrösödést, az aknékat, a menstruáció zavarait, valamint a túlsúlyt is. Szerencsére életmódváltással vagy gyógyszeresen általában kezelhető.
Turner-szindróma. Előfordulhat az is, hogy egy kifejezetten nőkre jellemző genetikai rendellenesség, a Turner-szindróma áll az ösztrogénhiány hátterében. A betegség miatt nemcsak ösztrogénhiány alakul ki, hanem a petefészkek sem működnek megfelelően. Mindezek mellett pedig felléphet még a menstruációs ciklus zavara, limfödéma is; az ösztrogén mellett további hormonok pótlására is szükség lehet a kezelése során.
Klimax, esetleg korai klimax. A legtöbbször azonban egy természetes folyamat eredményeként, a menopauza beálltával, 45 éves kor körül csökken le az ösztrogénszintünk. Ám előfordulhat az úgynevezett korai klimax is, mely már a harmincas korosztályban is megjelenhet. A klimax először a progeszteron szintjét redukálja, majd az ösztrogénét is. A két hormon együttes csökkenésével vérzészavarok lépnek fel, végül a menstruáció teljesen elmarad.
A nem hormonális eredetű ösztrogénhiány pedig genetikai hibákból, anorexiából (kóros soványság) vagy éppen a túlzásba vitt sportolásból adódhat. Akármelyik is áll fenn, mindenképpen célszerű magunkat kivizsgáltatni, hiszen előfordulhat az is, hogy nem pusztán egyetlen tényezőből ered a probléma.
Hogyan növelhető az ösztrogénszint?
Ha az ösztrogénhiány egy vagy több tünetétől szenvedünk, az ösztrogén pótlását jobb, ha minél hamarabb elkezdjük. Ezt többféleképpen is megtehetjük:
Ösztrogénben gazdag ételek fogyasztásával: a legjobb szolgálatot nekünk ilyenkor a szezámmag, a lenmag, a diófélék, a hüvelyes zöldségek vagy a szójából készült élelmiszerek tehetik.
Ösztrogént tartalmazó gyógyszer szedésével: mivel az ösztrogénszint csökkenése magával hozza előbb-utóbb a csontritkulást is, a hormonpótlás a legjobb terápia ösztrogénhiány esetén.
Életmódváltással: a kávéfogyasztás csökkentésével, a dohányzásról való leszokással, a fűszeres ételek elkerülésével máris sokat javíthatunk állapotunkon.
Ösztrogéndominancia tünetei és okai
Tünetei
Az ösztrogéndominancia tünetei többek között a következők lehetnek:
Meddőség: az ösztrogéndominanciával létrejöhet szervezetünkben egy több hónapon át tartó, tüszőrepedés nélküli ciklusokból álló időszak. Ehhez a peteérés nélküli állapothoz társulhatnak petefészekciszták is.
Erős menstruációs vérzés: ha nincs miómánk, akkor nagy eséllyel az ösztrogéndominancia okozza ezt a tünetet is. A probléma azért különösen veszélyes, mert az extrém erősségű vérzések vashiányt is okozhatnak.
Elhízás: az anyagcserénk ösztrogéntúltengéskor lelassul, így a hasi zsírszövet is aránytalanul megnőhet.
Alacsony libidó és hüvelyszárazság: igen gyakori a csökkent libidó, melyet általában a hüvelyszárazság előz meg.
Depresszió: az általános energiahiányt sok minden kiválthatja, ám ha traumatikus esemény vagy más ok nincs a háttérben, jogosan gyanakodhatunk hormonzavarra.
Hangulatingadozás, ingerlékenység: megmagyarázhatatlan irritáltság-, idegességérzés, amikor a legapróbb dolgokon is képesek vagyunk meghatódni vagy éppen dühbe gurulni.
Fejfájás vagy migrén: ha egy ideje gyakrabban kínoz minket a fejfájás, bármilyen egyéb tünet nélkül, akkor jogosan kezdhetünk el ösztrogéndominanciára gyanakodni.
Álmatlanság: nyugtalan alvás vagy álmatlanság az ösztrogéndominancia miatt is válhat rendszeressé.
Okai
Hormonzavar. A hormonegyensúly felborulását a leggyakrabban nem is a belső, sokkal inkább a külső hatásokban érdemes keresnünk: az úgynevezett xenoösztrogénekben. A felgyorsult, rohanó életünkben ugyanis rengeteg vegyiparból származó, idegen ösztrogént lélegzünk be, juttatunk be magunkba a bőrünkön vagy az emésztőrendszerünkön át.
Életkor. Egy bizonyos életkoron túl (35–70 év között) már szervezetünkben csökken a hormontermelés. Ebben az időszakban 75%-kal kevesebb progeszteront, de mindössze 35%-kal kevesebb ösztrogént termel a női szervezet. Ezek után talán nem is olyan meglepő, hogy hamar az ösztrogén kerül túlsúlyba.
Egyes gyógyszerek mellékhatása. Vannak olyan gyógyszerek, melyek közvetlenül képesek befolyásolni hormonrendszerünk működését, tehát az ösztrogéntermelést is. Ilyenek például a hormonális fogamzásgátlók, antibiotikumok vagy a különböző, pszichés betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek.
Elhízás, mozgásszegény életmód. A túl sok szénhidrátot tartalmazó étrend és a „műételek" nemcsak vitaminhiányos állapotokat hoznak létre: ülőmunkával vagy mozgásszegény életmóddal kombinálva elhízást, illetve ösztrogéndominanciát is okozhatnak.
Hogyan csökkenthető az ösztrogénszint?
Ma már számos mód áll rendelkezésünkre nemcsak akkor, ha növelnénk, de akkor is, ha csökkenthetjük ösztrogénszintünket:
Ösztrogéncsökkentő étrend. Ha redukálnánk ösztrogénszintünket, ezt az ösztrogénben gazdag ételek kerülésével, valamint minőségi, összetett szénhidrátok előnyben részesítésével is megtehetjük. Erről bővebben az ösztrogén dominancia diétáról szóló cikkünkben olvashat.
Bélműködés javítása, testzsírszázalék csökkentése. Elhízás esetén rostban gazdag táplálkozással sokat tehetünk nemcsak emésztésünk egészségéért, de fogyásunkért is.
Gyógyszeres kezelés. Amennyiben van valamilyen alapbetegségünk (endometriózis, terméketlenség vagy esetleg tumor), az is hozzájárulhat a kialakult ösztrogéndominanciához.
Kivételes esetekben: műtét. Ha már minden kötél szakad, és sehogy sem lehet másképp kezelni az ösztrogéndominanciát, akkor lehet, az orvosunk az úgynevezett művi menopauzát, azaz a petefészkeink eltávolítását fogja javasolni.
Az ösztrogénszint eltérését tehát számos életmódbeli faktor, életkori változás vagy éppen alapbetegség okozhatja. A jó hír az, hogy mindezek általában orvosolhatóak – és minél hamarabb történik ez meg, annál kevesebb az esélye a későbbi, komolyabb szövődményeknek. Ha babát tervezünk, akkor pedig kiemelten fontos, hogy odafigyeljünk az optimális ösztrogénszint fenntartására; ezzel nemcsak termékenységünket, hanem közérzetünket, egészségünket is javíthatjuk.
GYIK
Mi az ösztrogéndominancia?
Az az állapot, amikor az ösztrogén szintje a progeszteronhoz képest túl magas a szervezetben, ami többek között meddőséghez, erős menstruációs vérzéshez vagy elhízáshoz is vezethet.
Mik az alacsony ösztrogénszint leggyakoribb tünetei?
Bőr- és hüvelyszárazság, alacsony libidó, hangulatromlás, fáradékonyság és alvászavar, klimax idején pedig hőhullámok és a menzesz elmaradása.
Hogyan lehet természetes úton növelni az ösztrogénszintet?
Ösztrogénben gazdag ételek – például szezámmag, lenmag, diófélék, hüvelyesek vagy szója – fogyasztásával, illetve életmódváltással, a dohányzás és a kávé mellőzésével.
Mi okozhatja az ösztrogéndominanciát?
Elsősorban a környezeti xenoösztrogének, az életkor előrehaladta, egyes gyógyszerek mellékhatása, valamint az elhízás és a mozgásszegény életmód.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni ösztrogénszint-eltérés gyanúja esetén?
Ha a fent felsorolt tünetek – például a rendszertelen ciklus, a tartós hangulatingadozás vagy a megmagyarázhatatlan fejfájás – hosszabb ideje fennállnak.
Gyanítja, hogy ösztrogénszint-eltérés áll a panaszai hátterében?
Szívesen válaszolunk kérdéseire és segítünk a megfelelő eljárás kiválasztásában.
Foglaljon időpontot konzultációra ReproGenesis klinikánkon. Szakemberekből álló csapatunk elvégzi a szükséges vizsgálatokat, és segít a jövő megtervezésében.