A mesterséges megtermékenyítés (asszisztált reprodukció) alatt olyan orvosi eljárásokat értünk, melyek célja, hogy segítsenek a fogamzásban, amikor az természetes úton nem, vagy csak nagy nehézségek árán lehetséges.
Szűkebb értelemben a mesterséges megtermékenyítés azt az eljárást jelenti, melynek keretében a petesejt és a spermium találkozása laboratóriumi körülmények között történik, majd az így létrejött embrió beültetésre kerül a méhbe. Ezeket az eljárásokat akkor választják, ha a kevésbé invazív módszerek nem hoztak eredményt.
Nem minden pár esetében válik szükségessé az asszisztált reprodukció — erre jellemzően akkor kerül sor, ha az egyéb módszerek (például az ovuláció hormonokkal történő indukálása) nem hoztak eredményt. Az alábbi állapotok, okok esetén ajánlott lehet mérlegelni a mesterséges megtermékenyítés lehetőségét:
Fontos, hogy a döntés meghozatalára egy meddőségi specialistával való egyeztetés és alapos kivizsgálás után kerülhet sor, hiszen minden pár esete egyedi, és az optimális kezelés személyre szabott.
Az asszisztált reprodukció számos eljárást foglal magában, melyek eltérő helyzetekben jelenthetik a legjobb megoldást.
Az IUI, ahogy az a nevéből is látható, egy méhen belüli megtermékenyítési módszer. Ennek során a pár nő tagja hormonkezelésben vesz részt, az ovuláció alatt pedig a spermiumokat egy katéter segítségével juttatják közvetlenül a méhbe.
Az inszemináció tehát egy kevésbé invazív eljárás, melyre rendszerint akkor kerül sor, ha a meddőség oka a spermiumok nem megfelelő állapota, vagy azok alacsony száma, de endometriózis diagnózisa mellett is megoldást jelenthet a sikertelen fogantatásra.
A lombik program talán a legismertebb meddőségi kezelés, melynek lényege az, hogy a spermiumok méhen kívül, laboratóriumi körülmények között termékenyítik meg a petesejtet.
Egyik fajtája a natív IVF, melynek során kisebb mértékű hormonkezelés szükséges, vagy az egyes esetekben el is hagyható. Ilyenkor a nő természetes ciklusa során megérő petesejt kerül leszívásra, megtermékenyítésre, majd a nő testébe visszaültetésre. Mivel ilyenkor egyetlen petesejt használható fel, alacsonyabb a terhesség esélye, a nő szervezetére azonban jóval kisebb megterhelést jelent ez a kezelés.
A hormonkezeléssel egybekötött teljes IVF ciklus a mesterséges megtermékenyítés leghatékonyabb eszköze. Gyakori fajtája az intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI), melynek során a leszívott petesejtbe egy tű segítségével közvetlenül fecskendezik be a legjobb minőségű spermiumokat. Ezt megelőzi egy hormonkezelés, melynek célja az, hogy a petefészkek minél több petesejtet termeljenek, így a megtermékenyülés esélye is jelentősen megnő.
Ha a nő petesejtjei valamilyen okból nem alkalmasak a megtermékenyítésre, esetleg a férfi spermájának minősége vagy mennyisége nem megfelelő, lehetőség van donor ivarsejtek felhasználására is.
Az adományozott petesejt és spermium természetesen számos előzetes szűrésen esik át, így biztosítva a lehető legjobb esélyeket a sikeres megtermékenyülésre.
Az alábbiakban egy tipikus IVF-eljárás menetét mutatjuk be, azt azonban fontos megjegyezni, hogy minden eset egyedi, így a pontos protokoll akár páronként eltérően alakulhat.
A folyamat egy alapos orvosi konzultációval kezdődik, ahol a pár egészségi állapotát, korábbi eredményeit, hormonális státuszát elemzik, és felderítésre kerülnek a meddőség okai is.
A nő meddőségi vizsgálata rendszerint az alábbi elemekből állhat:
A férfi meddőség vizsgálata sok hasonlóságot mutat:
Amennyiben nem natív IVF-re kerül sor, úgy a tényleges kezelés első lépése egy hormonkezelés. Ennek során a pár nő tagja gyógyszereket, injekciókat kap, melyek arra ösztönzik a petefészket, hogy minél több tüsző kezdjen fejlődni.
Az eljárás következő szakasza a tüszőfolyadék leszívása, ami altatásban történik. Ebből a folyadékból nyerik ki a petesejteket, melyeket egy különleges oldatban tárolnak a beültetésig.
A leszívást követő néhány órán belül megtörténik a petesejtek spermiumokkal történő megtermékenyítése. Erre sor kerülhet konvencionális módon, a hímivarsejteket a petesejt mellé engedve, vagy a már említett ICSI eljárás keretében.
A megtermékenyítést követően a meddőségi klinika szakemberei kiválasztják a legalkalmasabb embriókat, melyeket egy katéter segítségével a méhbe juttatnak – ez az eljárás néhány percig tart, és semmilyen fájdalommal nem jár együtt.
A kezelés utolsó lépése talán a legnehezebb: a beültetést követően két hét várakozás kezdődik, majd elvégzik a terhességet megállapító hCG vizsgálatot.
Bár a modern asszisztált reprodukciós technikák egyre biztonságosabbak, mint minden orvosi beavatkozásnak, ezeknek is lehetnek kockázatai és potenciális mellékhatásai.
Viszonylag gyakori kockázatnak tekinthető az ikerterhesség, hiszen az IVF-kezelés során rendszerint egynél több embrió kerül beültetésre a siker esélyének fokozása érdekében.
A hormonterápia egyes esetekben okozhat kellemetlenségeket, ezek azonban nem jelentkeznek mindenkinél, és rendszerint enyhe tünetekkel – hangulatingadozás, hőhullámok – járnak együtt.
Egy rendkívül ritka, mégis lehetséges mellékhatás a petefészek-hiperstimulációs szindróma, ami annak köszönhető, hogy a szervezet túlságosan intenzíven reagál a hormonokra, így a megszokottnál több tüsző indul növekedésnek. Ennek következménye lehet a többszörös terhesség, a puffadás vagy a hasi fájdalom is.
Az életkor egy rendkívül meghatározó tényező a fogantatásban – így a reprodukciós eljárások sikerét is befolyásolhatja, különösen a nők esetében.
A saját IVF-ciklusok sikerességi aránya a 37-40 év közötti nők esetében 36%, a 37 év alatti nők esetében pedig akár 58% is lehet. 40 éves kor felett a saját petesejtekkel történő kezelés az esetleges kromoszóma-rendellenességek miatt már nem ajánlott, adományozott petesejt segítségével azonban ilyenkor is sikeres lehet a beavatkozás.
Egyre több, meddőséggel küzdő magyar pár választja a külföldi klinikákat – különösen Csehország gyakori célállomás az asszisztált reprodukciós kezelések igénybevétele során.
Klinikánkon lehetőség van IVF, natív IVF, valamint intrauterin inszeminációs kezelésre is, ezen kívül pedig donorprogramunk várja azokat a párokat, akik számára a saját ivarsejtekkel történő megtermékenyítés ütközik nehézségekbe.
Klinikánkon képzett és empatikus szakemberek várják a meddőséggel küzdő párokat személyre szabott megoldásokkal és támogató környezettel.
Mi a különbség az IUI és az IVF között?
Az IUI-nál a spermiumokat a méhbe juttatják, és a megtermékenyítés természetes úton történik; az IVF-nél a megtermékenyítés laborban zajlik.
Hány IVF-ciklus szükséges átlagosan?
Ez egyéntől függ; sok pár 1–3 ciklus alatt eléri a terhességet, de ez nem garantálható előre.
Fájdalmas-e az embrióbeültetés?
Általában nem – katéterrel végzett, fájdalommentes beavatkozás, érzéstelenítés nélkül.
Lehetséges-e az IVF 40 év felett?
Saját petesejttel csökkent eredményekkel, de petesejt-donációval igen – akár magasabb életkorban is.
Mekkora a többes terhesség kockázata?
Egyes embrióbeültetéssel minimalizálható; a ReproGenesisnél ezt az irányelvet követjük.
Foglaljon időpontot konzultációra ReproGenesis klinikánkon. Szakemberekből álló csapatunk a legalkalmasabb eljárást ajánlja majd, és segít a jövő megtervezésében.
Lépjen kapcsolatba velünk, és tudjon meg többet kezelési lehetőségeinkről.