Mivel a kezdeti időszakban a méhen kívüli terhesség éppen olyan tünetekkel jár, mint a méhen belüli várandósság, előfordulhat, hogy csak néhány hét után derül rá fény. Akadnak azonban apróbb tünetek, amelyekből lehetséges következtetni, hogy a petesejt nem megfelelő helyen ágyazódott be. Ha azonban feltérképezzük a nehézségek okait, van lehetőség a megelőzésre és a kezelésre is.
A terhességek körülbelül egy százaléka végződik méhen kívüli várandósságként, amelynek fő oka, hogy a petesejt nem méhen belül ágyazódik be. A legtöbb esetben az egyik petevezetékben történik meg a terhesség kialakulása, amely azonban akár az anya életére is veszélyt jelenthet. Éppen emiatt nagyon fontos a tünetek időben való felismerése: ezek alapján pedig tanácsos azonnal orvoshoz fordulni.
A méhen kívüli terhesség jelei közül az elsők ugyanazok, mint bármely várandósság alatt: a reggeli rosszullétek, a hányás, a mellek feszülése, a hangulatingadozások egyaránt jelentkeznek. Az esetlegesen elvégzett terhességi teszt is pozitívan jelezhet. Emiatt a kismama kezdetben nem gondol rá, hogy bármilyen probléma lehet: vagy az első vizsgálatok során derül ki a gond, vagy olyan tünetek jelentkeznek, amelyek már utalnak a méhen kívüli beágyazódásra.
A nem megfelelő beágyazódás többféleképpen történhet: a leggyakoribb az egyik petevezetékben, de az is megeshet, hogy a hasüregi szervek hashártya-felszínéhez tapad. Mindkét eset életveszélyt is okozhat a kismamára nézve, például hasüregi vérzéshez vezethet, amely azonnali orvosi beavatkozást igényel. A fő ok a méhen kívüli terhesség kialakulásában, hogy bizonyos tényezők lassíthatják a megtermékenyített petesejt útját a méhbe, amely normál esetben 3-4 napot tesz ki. Emellett szükség van a petesejtet körbevevő úgynevezett köpeny közreműködésére is ahhoz, hogy ne tapadjon meg az embrió út közben, hanem a beágyazódással megvárja a méhbe jutást.
Az említett okokon kívül nagyon ritkán előfordulhat, hogy az embrió az anya szabad hasüregében tapad meg, emellett speciális esete a méhen kívüli terhességnek a nyakcsatorna-terhesség, amely során a petesejt értelemszerűen a méhüreg helyett a nyakcsatornába ágyazódik. Ez mindenképpen vetéléssel jár, és akár olyan erős vérzést is eredményezhet, amelyet csak a méh eltávolításával lehet megszüntetni.
A méhen kívüli terhességet – főként még tünetek hiányában – nem mindig egyszerű feladat megállapítani. Egyrészről az orvos a hüvelyi tapintás módszerét alkalmazza, hiszen, ha nem a méhüregben tapadt meg az embrió, még az is előfordulhat, hogy a kismedencei részen duzzanat formájában ki lehet tapintani.
A következő lépés a hüvelyi ultrahang vizsgálat, amely során az orvos számára láthatóvá válik, ha pozitív terhességi teszt mellett sincs beágyazódott embrió a méhüregben. Bizonytalan esetekben laparoszkópos eljárással is megvizsgálják a hasüreget, amely eljárás azonban kórházi tartózkodást igényel.
Bár a méhen kívüli terhesség létrejötte kiszámíthatatlan, akadnak bizonyos tényezők, amelyek növelik az esélyét a kialakulásnak. Ide tartoznak bizonyos gyulladásos megbetegedések a kismedencei területen, a terhességmegszakítás, a már megtörtént méhen kívüli terhesség, de bizonyos kutatások alapján a dohányzás is rizikófaktorként könyvelhető el. Összefoglalva minden olyan tényező emelkedett esélyt jelent, amely például lassítja a petesejt méhüregbe való jutásának idejét.
A háttérben számos ok felmerülhet tehát, és a diagnózis után a következő lépés éppen ezek felkutatása. Nézzük, melyek azok a tényezők, amelyek leggyakrabban váltják ki a méhen kívüli terhesség létrejöttét.
A nem jó helyen beágyazódott embrió sok esetben magától felszívódhat: azaz a test önmagától eljut a gyógyulás folyamatáig. Ebben az esetben a laborértékek alapján látják a szakemberek, hogy a szervezet már nem érzékeli a terhességet, a hormonok megváltozott arányát. A legtöbb esetben ilyenkor a petevezetékek is átjárhatóak maradnak, hiszen az embrió nyomtalanul szívódik fel. Szintén nagy erre az esély, ha a méhen kívüli terhességet korai szakaszban észreveszik és gyógyszerrel támogatják a felszívódást.
Természetesen előfordul, hogy a kezelés nem ennyire egyszerű, és mindenképpen szükséges műtéti beavatkozás. A leggyakoribb a laparoszkópos megoldás, amely során az ép petevezetékből igyekeznek eltávolítani az elhalt, vagy növekedésnek indult embriót. Amennyiben a méhen kívüli terhesség esetén szövődmény lépett fel, valódi hasi műtét szükséges. Az azonnali beavatkozás során pedig, ha nagyon erős a vérzés, szükség lehet a petevezetők, vagy a legsúlyosabb esetben, a méh eltávolítására egyaránt.
A modern ultrahang gépek segítségével ma már egyszerűbb diagnosztizálni a méhen kívüli terhességet, ezzel együtt pedig időben kezelni is. Éppen ezért nagy az esély rá, hogy nem történik sérülés a belső nemi szervek esetében sem.
A méhen kívüli terhesség esetén a szó szerint vett megelőzés sajnos nem lehetséges. Azonban, ha tudatában vagyunk, hogy az említett rizikótényezők közül bármelyik érint minket, akkor érdemes tünetek esetén, vagy pozitív terhességi tesztet követően minél előbb vizsgálatra menni.
A hétköznapokban néhány tényezőre lehet tudatos ráhatásunk, mint például a dohányzás elkerülése, valamint a felelősségteljes védekezés a szexuális aktusok során, ezzel ugyanis mind a nemi úton terjedő gyulladásos megbetegedések, mind a terhességmegszakítás esélye csökken.
A méhen kívüli terhesség újabb kialakulásának kockázata természetesen annak függvényében határozható meg, hogy mi állt előzőleg a háttérben, valamint a kezelés során sérültek-e a belső nemi szervek. Előfordulhat például, hogy mindkét méhkürt károsodik, ebben az esetben valószínűleg mesterséges megtermékenyítést javasol majd a szakorvos.
Ha magától szívódott fel az embrió, vagy ha műtéti úton is távolították el, mindenképpen szükségesek az utóvizsgálatok. Bizonyos vizsgálatokat akkor is érdemes igénybe venni, ha csak tervezzük a teherbeesést, de úgy érezzük a rizikócsoportba tartozunk a méhen kívüli terhességet illetően.
A javasolt vizsgálatok közé sorolható például a petevezetők átjárhatóságának vizsgálata: ennek során a szakember képes feltérképezni a petevezetők teljes vagy részleges elzáródását. Utóbbi könnyen vezethet méhen kívüli terhességhez, éppen ezért a diagnózis felállítása, valamint a probléma kezelése, megelőzheti, hogy a petesejt ne tudjon eljutni a méhüregbe. Az átjárhatóság ellenőrzése közben egyébként a képalkotó eljárás az egész méhüreget szemrevételezi, emiatt más jellegű problémákra is fény derülhet.
Amennyiben fennáll az esély méhen kívüli terhességre, vagy volt már hasonló nehézség, esetleg korábbi beavatkozások során sérültek a petevezetők, el kellett távolítani őket, sérülés érte a méhkürtöt, vagy éppen fennálló probléma az endometriózis, mindenképpen érdemes termékenységi szakemberhez fordulni. Pontos tájékoztatást kaphatunk arról, hogy milyen vizsgálatok, kezelések szükségesek még, illetve a mesterséges megtermékenyítés mely formái adhatnak segítséget.
Ha bizonytalanok vagyunk, ha felmerül bennünk a méhen kívüli terhesség lehetősége, vagy ha már megtörtént velünk és fontos, hogy biztonságban érezzük magunkat, mindenképp keressünk hiteles és emberséges szakmai segítséget. A ReproGenesis szakemberei a legmodernebb eszközökkel és magas szakértelemmel támogatják a folyamatot, hogy minden lehetséges rizikótényezőre fény derüljön, azokra pedig igyekeznek minél hatékonyabb megoldást találni.
Számos női vizsgálat áll rendelkezésre a klinikán – a petefészek, a petevezetők, a méhüreg állapotára vonatkozóan, a kismedencei gyulladások felismerésére, valamint a hormonrendszer működésének feltérképezésére –, amely lehetőséget ad a megelőzésre és a legelőnyösebb eljárások meghatározására egyaránt. Egy lezajlott, vagy zajlódó méhen kívüli terhesség idején pedig profi és emberséges környezetet biztosítanak a kezelésre, illetve a regenerálódásra.
Milyen tünetek utalhatnak méhen kívüli terhességre?
Leggyakrabban barnás folyás vagy pecsételő vérzés, hasi vagy végbélfájdalom, illetve heves tünetekkel kísért vérzés (ájulás, szapora szívverés, sápadtság).
Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?
Ha a fenti tünetek bármelyike jelentkezik, különösen erős, szúró hasi fájdalom vagy heves vérzés esetén azonnali orvosi ellátás szükséges.
Hogyan diagnosztizálják a méhen kívüli terhességet?
Hüvelyi tapintással, hüvelyi ultrahang vizsgálattal, bizonytalan esetben pedig laparoszkópos eljárással állapítják meg.
Lehet-e ismét méhen kívüli terhesség egy korábbi után?
Igen, a kockázat nő egy korábbi méhen kívüli terhesség után, ezért a második ilyen eset után gyakran mesterséges megtermékenyítést javasolnak.
Hogyan kezelik a méhen kívüli terhességet?
Az eset súlyosságától függően történhet magától való felszívódással, gyógyszeres támogatással, vagy laparoszkópos, illetve hasi műtéti beavatkozással.
Foglaljon időpontot konzultációra ReproGenesis klinikánkon. Szakemberekből álló csapatunk felméri az Ön egyéni kockázati tényezőit, és segít a biztonságos gyermekvállalás megtervezésében.
Lépjen kapcsolatba velünk, és tudjon meg többet kezelési lehetőségeinkről.
Hlinky 144, 603 00 Brno, CZ
