Ha egy éven át történő rendszeres, fogamzásgátlás nélküli szexuális élet ellenére sem következik be terhesség – 35 évesnél idősebb nők esetében fél éves időtartam alatt –, akkor fennáll a meddőség lehetősége. A meddőség a párok mintegy 15%-át érinti, ám orvosi segítséggel jelentős részüknél megtörténhet a teherbeesés. A meddőség okai között találhatjuk a peteérés zavarait, az endometriózist, a korai menopauzát, ám akár olyan egyszerű ok is meghúzódhat a háttérben, mint a nem megfelelő időben történt vagy nem elég gyakori együttlét. A meddőségi vizsgálat feltárhatja a meddőség kiváltó okait, és ezáltal sor kerülhet a legmegfelelőbb kezelési eljárásra. Ismerje meg a meddőségi kivizsgálás menetét!
Egy nő termékenységi zavarát számos tényező okozhatja. Az egyik leggyakoribb ok az endometriózis, amelynek során a méhnyálkahártya a méhet elhagyva – a petefészkekben vagy a hashártyában – is megjelenik, ami a petefészek és a petevezetékek gyulladását és hegesedését okozza.
A petefészek elzáródásának, beszűkülésének oka lehet veleszületett anatómiai rendellenség, szexuális úton terjedő fertőzések miatt kialakult gyulladásos megbetegedés, avagy korábbi kismedencei, hasi műtétek utáni hegesedés.
A szabálytalan peteérés vagy az anovuláció is meddőséget okozhat, ami például policisztás petefészek-szindrómának (PCOS), korai petefészek-elégtelenségnek, hormonális problémáknak köszönhető.
Emellett immunológiai problémák, egyes anyagcsere-rendellenességek (pl. cukorbetegség), a mióma, avagy az életkor is vezethet meddőséghez. A petesejtek száma 35 éves kortól jelentősen csökken, valamint kedvezőtlen hormonváltozások is bekövetkeznek ebben a korban.
A nő termékenységét emellett kedvezőtlenül befolyásolhatja az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kábítószerhasználat, egyes gyógyszerek mellékhatásai, súlyproblémák, vitaminhiány, túlságosan intenzív testmozgás, onkológiai kezelések (kemoterápia vagy sugárterápia), avagy pszichés eredetű meddőség.
A meddőség okának megtalálásához és a megfelelő kezelés kiválasztásához kulcsfontosságú az alapos kivizsgálás. A meddőség nem csak a nőt, illetve csak a férfit érinti, hanem a párokat, ezért a kivizsgálás során mindkét félt vizsgálni kell. A kivizsgálás jellemzően a kórtörténet felvételével kezdődik, amit a klinikai vizsgálat, hormonvizsgálatok, diagnosztikus eljárások követnek.
A meddőségi kivizsgálás első lépéseként az orvos az életminőségéről, szokásairól, életmódjáról kérdezi ki a párt, így megtudhatja a meddőség intervallumát, az alapbetegségeket, korábbi műtéteket (pl. abortusz), életmódbeli szokásokat (pl. dohányzás, táplálkozás, sport), jelenlegi panaszokat.
Ezt követően általános nőgyógyászati és fizikális vizsgálatokra kerül sor.
Hormonális zavarok is meghúzódhatnak a sikertelen teherbeesés mögött, ezért fontos szerepet játszanak a hormonvizsgálatok meddőség esetén.
A menstruáció 1-3. napján történő vérvétel információkat szolgáltathat a hormonszintekről, melyek a ciklust és a termékenységet szabályozzák. Ide tartozik a tüszőérésben és -repedésben fontos szerepet játszó FSH (follikulus stimuláló hormon) és LH (luteinizáló hormon), a ciklus szabályozásában és a teherbeesésben felelős ösztrogén, illetve a terhesség megtartásáért, valamint a tejelválasztásért felelős prolaktin. Lehetőség van az Anti Müller Hormon (AMH) szintjének meghatározására is, amely a nők fogamzóképességéről ad pontosabb felvilágosítást, ugyanis előre prognosztizálja a várható petesejtek mennyiségét. Az életkor előrehaladtával mérséklődik a szintje, ami a teherbeesés esélyeit is rontja.
A hormonvizsgálat része a pajzsmirigy funkcióinak ellenőrzése is, így megnézik a TSH, T3, T4, ATPO szintjét is, melyek nagyban befolyásolják a termékenységet.
A következő lépés a petevezetők átjárhatóságának vizsgálata: ultrahangos vizsgálat keretében nézi meg az orvos a méh üregét, a petevezetők állapotát.
A vizsgálat során a méhnyakon keresztül – katéter segítségével – kontrasztanyagot juttatnak a méh üregébe, és hüvelyi ultrahang vizsgálattal ellenőrzik, milyen gyorsan tud kiáramlani a petevezetőkön át a hasüregbe. Ezáltal láthatóvá válik a petevezetők átjárhatósága, illetve elzáródása.
Az ultrahang-vizsgálattal a méh belső felszíne is láthatóvá válik, így kiderülnek az esetleges fejlődési rendellenességek is.
A beavatkozásra közvetlenül a menstruációs ciklust követően kerül sor. A vizsgálat némi kellemetlenséggel járhat, amire érdemes felkészülni: előfordulhat fájdalom, hányinger, esetleg hashártyagyulladás. Előfordulhat az is, hogy az eljáráshoz használt folyadék átmossa a petevezetőket, amellyel átjárhatóvá válik, és elmúlik a probléma.
A genetikai okok feltárásához nyújt segítséget a kromoszómateszt, a Kariotipizálás, amely a kromoszómák alaki és számbeli eltéréseire világít rá. Vérvételt követően citogenetikai vizsgálattal mutathatók ki az elváltozások.
A teherbeesés elmaradását okozhatja a megtermékenyült petesejt beágyazódási zavara is, amely a fokozott vérrögképződésre való hajlammal hozható összefüggésbe. A MTHFR-mutáció szűrésből, trombofília genetikai tesztből mindez kimutatható.
A női meddőség egyre több esetben kapcsolható össze immunológiai eltérésekkel. Ide tartozik például az az immunreakció, amikor a női szervezet antitestet termel a férfi spermiuma ellen. Ez összeférhetetlenségi vizsgálat keretében mutatható ki. Előfordulhat az is, hogy az immunrendszer saját gazdaszervezetét támadja meg: ez az autoimmun állapot. Ilyenkor a támadás irányulhat a lepény sejtjei ellen, károsítva azok működését.
A vérvizsgálatok lehetőséget adnak az immunológiai okok feltérképezésére (pajzsmirigy- és petefészek-ellenes autoantitestek, egyéb autoimmun betegségek).
A vizsgálat azoknak is ajánlott, akiknél sikertelen a petesejt-beültetés.
A meddőség kezelése csak a pontos okok tisztázását követően lehetséges. Különböző fertőzések, hormonális eltérések esetén a gyógyszeres kezelés is eredményes lehet, míg bizonyos esetekben a műtét az egyedüli járható út a teherbeeséshez.
Amennyiben ezek az eljárások sem vezetnek eredményre, akkor az egyetlen lehetőség a mesterséges megtermékenyítés marad.
Mikor beszélhetünk meddőségről?
Akkor, ha egy éven át tartó rendszeres, fogamzásgátlás nélküli együttlét ellenére sem következik be terhesség (35 év felett már fél év elteltével is).
Milyen vizsgálatokból áll a meddőségi kivizsgálás?
A kivizsgálás anamnézisfelvétellel kezdődik, majd hormonvizsgálat, ultrahangos vizsgálat, illetve szükség esetén genetikai és immunológiai vizsgálatok követik.
Miért fontos az AMH-szint mérése?
Az Anti Müller Hormon szintje előre jelzi a petefészekben várható petesejtek mennyiségét, ami pontosabb képet ad a nő fogamzóképességéről.
Mindkét felet vizsgálni kell?
Igen, mivel a meddőség a párokat közösen érintő probléma, a kivizsgálás során mindkét felet meg kell vizsgálni.
Mi történik, ha a vizsgálatok nem tárnak fel egyértelmű okot?
Ebben az esetben is léteznek kezelési lehetőségek: a gyógyszeres és sebészi kezelés mellett a mesterséges megtermékenyítés is szóba jöhet.
Foglaljon időpontot konzultációra ReproGenesis klinikánkon. Szakemberekből álló csapatunk elvégzi a szükséges vizsgálatokat, és segít megtalálni az Önöknek legmegfelelőbb kezelési utat.
Lépjen kapcsolatba velünk, és tudjon meg többet kezelési lehetőségeinkről.
Hlinky 144, 603 00 Brno, CZ
