Progeszteron, GnRH, ösztradiol, pajzsmirigyhormonok: csak néhány azokból a hormonokból, melyek a női szervezetben meghatározóak a teherbeesés szempontjából. Az anti-Müller hormon (AMH) azonban az egyik legfontosabb közülük, hiszen szintjéből pontosan következtetni lehet arra, az adott hölgy mennyire termékeny. És még számos, egyéb tényezőre is, melyek a teherbe esés szempontjából elengedhetetlenek.
Cikkünkben bemutatjuk, pontosan milyen szerepet tölt be az AMH a nők és a férfiak szervezetében a különböző életkorokban.
Az anti-Müller hormon már egészen korán, a magzat nemi differenciálódásában döntő szereppel bír. A kislány magzatban ugyanis egyáltalán nincs jelen, míg a kisfiú esetén a here termeli – így gátolva meg a női nemi szervek létrejöttét. A későbbiekben viszont épp a lánymagzat petefészektüszőinek sejtjeiben fog termelődni a hormon.
A férfi terméketlenség és a here megbetegedései egyaránt kimutathatóak az anti-Müller hormon szintjének vizsgálatával. Emellett, ha férfiakat meddőséggel diagnosztizálnak, a legmegfelelőbb kezelés kiválasztását is segíti.
Az anti-Müller hormon (AMH) a nők petefészkében található tüszőkben termelődik, és számos szempontból fontos. Részben, mert termékenységi markerként szintjéből következtethetünk a petefészkekben található tüszők számára, azaz a petefészek-tartalékra. Ez a termékenység megítélésében kulcsfontosságú – főként, hogy a petefészek válaszképességét is ezzel a hormonnal mérik fel. Ezért a meddőségi kezelések során is gyakran használják.
Az AMH szintje azonban csökken az életkor előrehaladtával – vele együtt pedig a női termékenység is. Mintegy 5 évvel a menopauza bekövetkezte előtt teljesen eltűnik a vérből, így a változókor bekövetkeztének becslésére is jól használható diagnosztikai eszköz.
A szérum határértékek az anti-Müller hormon esetén a következők:
Amennyiben teljesen normális a női szervezetben az anti-Müller hormon szintje, akkor a petefészekben elegendő petesejt van. Így a petefészek-kimerüléstől még egy ideig nem kell tartanunk. A magas AMH-szint a leggyakrabban policisztás ovárium szindrómára (PCOS) utalhat, súlyosabb esetekben pedig petefészek-daganatra.
Vele szemben a hormon alacsonyabb szintje a petefészek-tartalék csökkenését, adott esetben teljes kimerülését jelezheti. Ez járhat a kor előrehaladtával (menopauza), de lehet egy petefészek-műtét következménye is, vagy egy korábbi, petefészket károsító betegség szövődménye. Amennyiben ez fiatalabb korban következik be, akkor a korai menopauza lehetőségével is számolnunk kell.
Meddőségnek azt az állapotot nevezzük, amikor legalább egy évnyi (40 év felett fél évnyi), védekezésmentes házasélet után sem sikerül a megfoganás. Ennek okai gyakran a petefészkek állapotában keresendők – melyről egy tiszta képet kaphatunk az AMH-szint megvizsgálásának segítségével. Az anti-Müller hormon ugyanakkor azt nem jelzi önmagában, hogy képesek vagyunk-e a teherbeesésre.
Az életkor függvényében vizsgálják az anti-Müller hormont, a szérum FSH mellett. Ehhez a vérből vett mintát veszik alapul. A vérvételt sem a menstruációs ciklus, sem az adott napszak, vagy a fogyasztott étel nem befolyásolja – így külön előkészület nem szükséges hozzá.
A laborvizsgálatból kiderülhet, mennyire lesz nehéz vagy épp egyszerű stimulálni a petefészkeket. Valamint azt is, hogy fennáll-e a lehetősége a hiperstimulációs szindróma kialakulásának (OHSS).
Azt nem mutatja meg, pontosan hány petesejt van még a női szervezetben, viszont a petefészektartalék-kapacitást igen. Az alacsony AMH-szint fejletlen petefészekre és redukált termékenységi kapacitásra; akár korai menopauzára is utalhat. Amennyiben viszont túl magas a hormon szintje, az PCOS-t jelez, amely tünetegyüttes negatívan befolyásolhatja a teherbe esést.
Az AMH tehát egy olyan hormonmarker, amely mérhető adatokat közöl a petefészkek működőképességéről, öregedéséről, jelenlegi állapotukról vagy működési zavarukról.
A PCOS kezelése jótékonyan hathat az anti-Müller hormon szintjére is. Már az életmódváltással, a megfelelő ételek beépítésével is sokat tehetünk az AMH-szint csökkentéséért.
Az AMH magas szintje két dologhoz vezethet. Rosszabb esetben a petefészek hiperstimulációs szindrómához (OHSS), amely súlyos esetben akár életveszélyt is okoz. Jobb esetben pedig azt, hogy a termékenységi kezelésekre nagyobb eséllyel reagál majd kedvezően a szervezet.
Ha pedig az anti-Müller hormon alacsony szintje áll fenn, kevesebb a lehetőség a lombikprogram sikerességére. Ugyanis kevesebb petesejtnél a megtermékenyülés esélye is redukálódik.
Azt már korábban említettük, hogy a női anti-Müller hormonszint a korral együtt változik. A hormon növelését a hölgyek szervezete serdülőkorban kezdi meg, ameddig eléri a maximumát, kb. 25 éves korban. Ezután fokozatosan csökkenni kezd a szintje, egészen addig, ameddig már mérhetetlenné válik a szervezetben. Ekkor következik be a menopauza. Azonban vannak, akiknél ez az állapot jóval korábban következik be, mint az normális lenne (tehát 45-55 éves kornál hamarabb). Akinek 40 éves kora előtt már bekövetkezik a petefészek működésének a leállása, ott a korai menopauzáról beszélhetünk.
A jelenséget akár az alacsony AMH-szint is okozhatja – így annak mérésével megtudhatjuk, valóban ez a probléma áll-e a háttérben. Az anti-Müller hormon szintjének csökkenése ugyanis jelzi, ha a petefészek-tartalékok hamarosan kimerülnek.
Így a hormon szintjének felmérése egyfajta előrejelzésként is szolgálhat. Általa ugyanis megbecsülhető, hogy egy nő mikor éri el várhatóan a menopauzát. Az alábbi értékek lehetnek mérvadóak a legújabb kutatások szerint:
Akiknél 30 évesen 2,9 ng/ml-t, 25 évesen 3,8 ng/ml-t és 20 évesen minimum 4,5 ng/ml-t lehet mérni, náluk ez kevésbé valószínű. Ezek a nők nagyobb valószínűséggel csak 50 éves koruk körül néznek majd szembe a menopauzával.
A policisztás ovárium szindróma esetén sok, apró kis tüsző jelenik meg a petefészkek röntgenképén. Ez önmagában nem feltétlenül adna okot az aggodalomra, mert a policisztás petefészek nem minden esetben jár együtt az egész szervezetre kiterjedő hormonzavarral. Menstruációs zavar sem lép fel minden esetben.
Azonban, ha egyáltalán nincs repedésre kész tüsző a petefészekben (a férfihormonok túlsúlya miatt), nem mehet végbe az ovuláció, a normál tüszőérés. Emiatt a menstruációs ciklus ingadozóvá válhat, ahogy felborul az FSH/LH egyensúlya is.
Ha 4 ng/ml fölötti a vérben az AMH-értéke, az megakadályozza, lelassítja a tüszők korai érését, és gátolja az FSH-ra való érzékenységét a petefészeknek is. Az FSH a tüszőérést serkentő, follikulusztimuláló hormon, amely a nemi mirigyek működésének szabályozásáért felel. Amennyiben termelődése lecsökken vagy leáll, a petefészkek nem termelnek (elég) petesejtet – így a fogamzás akadályokba ütközhet.
Mivel egy komplex problémáról beszélünk, több orvos együttműködésére is szükség lehet a kezelésénél. Nőgyógyászra, endokrinológusra, mozgásterapeutára, illetve dietetikusra is. Ugyanis a megfelelő életmódhoz gyógyszeres kezelésre és a személyre szabott PCOS diétára, mozgásforma kiválasztására egyaránt szükség lehet. A PCOS sikeres kezelésével rendeződhet ovulációnk, anti-Müller hormonszintünk, mindezzel pedig a teherbe esés esélye is megnő.
Ma már nem ritka, ha valaki később szeretne babát vállalni. Azonban a stressz és a korábbi időkhöz képest megváltozott életkörülmények révén a korai klimax is egyre többeknél problémás. Így főként, ha édesanyánk révén hajlamosak vagyunk a korai menopauzára, érdemes feltérképeznünk még idejében, meddig maradunk termékenyek. Ebben segít az anti-Müller hormonszint meghatározása.
A vizsgálat ugyanakkor azoknak is javasolható, akiknek a petefészkét sérülés vagy tumor miatt részlegesen meg kellett műteni vagy el kellett távolítani.
Nem arra, hogy évre pontosan elárulja, mikor köszönt be az életünkbe a változókor. Sokkal inkább a jövőben még várhatóan termelődő petesejtek mennyiségét mutatja meg – amiből már következtetni lehet, hogy nagyjából meddig leszünk még fogamzóképesek. Emellett a PCOS diagnosztizálására, granulasejtes tumor jelzésére, a tesztoszteron bioszintézis zavarának megállapítására is hasznos lehet. Mindemellett az asszisztált reprodukciós eljárásban részt vevők hormonadagolásában, valamint a nemi fejlődés eltéréseinek megállapításában is nagy segítség.
Azt azonban nem tudhatjuk meg belőle, hogy milyen minőségűek petesejtjeink – ezért a teherbeesés esélyének pontos megjósolására nem alkalmas.
A menstruációs ciklusunk bármely napján elvégezhető a teszt, amely egy szimpla vérvétel.
Bár nem éhgyomri eljárásról beszélünk, hasznos ilyenkor is a reggeli órákban elintézni a vérvételt – ami különösebb felkészülést nem igényel.
A leginkább az, hogy értsük és tudjuk: önmagában a teszt nem ad pontos diagnózist semmiről. Azt csak a kezelőorvosunk állapíthatja majd meg, akinek mindenképp meg kell mutatnunk a leletet, hogy a számunkra legideálisabb terápiát írhassa elő annak nyomán.
Ha elsőre problémás értékeket kapnánk, akkor se keseredjünk el: jó eséllyel még így is lehetőségünk nyílik a gyermekvállalásra. Azonban fontos tisztában lennünk a ténnyel: a 40 év feletti élveszületések száma a kor előrehaladtával csökken, így célszerű nem halogatnunk sokáig a kivizsgálást.
A ReproGenesis klinikán értő kezekben tudhatjuk családalapítási terveinket. Professzionális, emberséges szakembereink, a legmodernebb technológiai körülmények között segítenek megoldani bármilyen, meddőséggel kapcsolatos problémánkat.
Mi az anti-Müller hormon (AMH)?
A nők petefészkében található tüszőkben termelődő hormon, amelynek szintjéből következtetni lehet a petefészek-tartalékra és a termékenységi kapacitásra.
Mit jelent az alacsony AMH-szint?
Csökkent petefészek-tartalékra, illetve akár korai menopauzára is utalhat, ami nehezítheti a teherbeesést.
Mit jelent a magas AMH-szint?
Leggyakrabban policisztás ovárium szindrómára (PCOS) utal, ritkábban petefészek-daganatra.
Hogyan zajlik az AMH vizsgálata?
Egy egyszerű vérvétellel, amely a ciklus bármely napján elvégezhető, és különösebb felkészülést nem igényel.
Milyen szerepe van az AMH-nak a lombik kezelés során?
Segít felmérni, hogyan reagálhat a szervezet a hormonális stimulációra, és fennáll-e a hiperstimulációs szindróma (OHSS) kockázata.
Foglaljon időpontot konzultációra ReproGenesis klinikánkon. Szakemberekből álló csapatunk a legalkalmasabb eljárást ajánlja majd, és segít a jövő megtervezésében.
Lépjen kapcsolatba velünk, és tudjon meg többet kezelési lehetőségeinkről.
Hlinky 144, 603 00 Brno, CZ
