Világszerte körülbelül 6 millió ember él a Földön, aki lombikprogram útján fogant meg. Mivel rengeteg párt érint a sikertelen fogantatás problémája, a lombikeljárás iránt érdeklődők száma egyre növekszik. A meddőség férfi és női oldalról egyaránt lehetséges, azonban a mai tudománynak és technikának köszönhetően a segítségnyújtás lehetősége a legtöbb esetben adott. Mielőtt egy pár a lombikeljárást választja, érdemes megismernie, mit jelent és milyen lépésekből áll a több mint 40 éve alkalmazott módszer.
Mit is jelent a meddőség? Biológiai szempontból a legtöbben értik és meg tudják fogalmazni a jelenséget. A WHO definíciója szól: meddőség akkor áll fenn, ha egy év fogamzásgátlás nélküli rendszeres szexuális élet mellett sem történik meg a teherbeesés.
Hogy mit jelent a meddőség annak, aki megéli azt? Ezt definiálni már lehetetlen. A babáért küzdő párok számára – akiknek aránya világviszonylatban körülbelül 15-20 százalék – az orvostudomány alaposan kidolgozott módszereket kínál a gyógyszeres kezelésen át az inszemináción keresztül a lombikbébi eljárásig. A közbeszédben utóbbi a legnépszerűbb, pedig közel sem ez az első lépés. A lombikprogramot általában akkor javasolják az orvosok, ha több inszemináció is sikertelenül végződött, illetve, ha az alacsony spermiumszámot a szükséges módokon nem sikerül megnövelni.
Meddőségről elsősorban akkor beszélünk, ha a nő vagy férfi biológiai értelemben nem tud hozzájárulni a fogamzáshoz. Akad, amikor csak egyikük érintett, máskor a pár mindkét tagjára vonatkozóan találnak a háttérben meghúzódó okokat. Orvoshoz akkor érdemes fordulni, ha egy év rendszeres próbálkozás után nem fogan meg a baba. A sikertelen fogantatásnak ugyanis számos oka lehet mind női, mind férfi oldalról, ezért az első és legfontosabb lépés az alapos kivizsgálás. Vegyük sorra, milyen típusú nehézségek állhatnak a háttérben!
A férfiaknál szintén sokrétű vizsgálat szükséges az okok felderítéséhez.
Az okok felkutatását számos vizsgálat kíséri. A nőknél kismedence ultrahang, valamint nőgyógyászati vizsgálatok várhatóak: többek között a petevezetők átjárhatóságának ellenőrzése, vagy a méhnyak nyákjából való mintavétel. A férfiaknál elsősorban a spermák alakját, mozgását, ph-ját és minőségét ellenőrzik.
A meddőség kezelésének első lépése még nem a lombikbébi-kezelés. Amennyiben a peteérés folyamatában találnak problémát, azaz nem érik meg a petesejt, vagy nem reped meg a tüsző, azt gyógyszerek segítségével támogatják: ez az ovulációindukció. Ha a meddőség kezelése nem járt sikerrel, akkor az inszemináció következik: ennek során a hímivarsejteket a méhbe fecskendezik, – tehát a lombikprogrammal ellentétben, ahol a hímivarsejt és a petesejt testen kívül egyesül – itt maga a megtermékenyítés még természetes környezetben zajlik.
A lombikbébi eljárást azok számára, akik keveset tudnak róla, máig nagy titokzatosság övezi. Pedig a világ első lombikbébije a jövő nyáron már 45. születésnapját ünnepli, tehát a módszer nem nevezhető újdonságnak. Bár kitalálói, Patrick Steptoe és Robert Edwards rengeteget küzdöttek, hogy kidolgozhassák az eljárást, végül 1978-ban egy angliai kórházban felsírt az első baba, aki mesterséges megtermékenyítéssel, női testen kívül fogant. Érdekesség, hogy az ő testvére négy évvel később már a 40. lombikbabaként jött a világra.
Az eljárás tehát sikeresnek bizonyult: napjainkban átlagosan 100 beültetésből 19-20 baba fogan meg. Az USA-ban világviszonylathoz képest magasabb az arány: akár 44-45 százalék is lehet. Míg, ha nem feltétlenül az első beültetés eredményessége a mérvadó: akkor 50-70 százalékot is mutathat a meddő párok teherbeesésének aránya.
Az in vitro jelzővel is illetett módszer tehát – amely szó szerint vett jelentése „az üvegben”, utalva a Petri-csészében, kémcsőben zajló megtermékenyülésre – a női petesejt és a férfi hímivarsejt laboratóriumi körülmények között történő egyesítését valósítja meg. Főként akkor indokolt, ha a meddőség a pár mindkét tagjára vonatkozik, illetve az egyéb kezelési eljárások több esetben is sikertelennek bizonyultak.
Bár a hormonkezelés sikerességét számos egyéni tényező befolyásolhatja, érdemes szem előtt tartani, hogy a pár minél kedvezőbb feltételeket biztosítson szervezete számára a rá váró feladat előtt. Mi segíthet?
A sikerességet befolyásoló tényezők között akadnak olyanok is, amelyekre az érintetteknek nem, vagy kevéssé lehet ráhatása. Bár a gyermekvállalás életkora egyre kitolódik, biológiai tény, hogy a megtermékenyülés esélye a kor előrehaladtával egyre kisebb. A fogantatás sikeressége 35 év alatt a legvalószínűbb. A korábbi vetélések szintén megnehezíthetik a lombik eljárást, emellett a különböző akut betegségek is befolyásolják a szervezet teljesítőképességét.
A módszer körülbelül egy 5 hetes folyamatot vesz igénybe: amely a peteéréstől a megtermékenyítésen át az embriók beültetéséig zajlik.
Bármilyen odaadó figyelemmel is járt el a pár, illetve az értük dolgozó szakemberek, a lombikprogram még ezzel együtt is lehet sikertelen. Számos tényező befolyásolhatja negatívan az eljárást:
A beágyazódási problémák mögött számos biológiai ok állhat, ezek vizsgálata a kezelőorvos segítségével történik. Emellett a pár élhet a petesejt-, a sperma- valamint az embriódonáció lehetőségével, azaz adományozás útján juthat a felsoroltak valamelyikéhez.
Még ha a sikertelenség mögött biológiai okot is vélnek felfedezni, a kezelési eljárások mellett érdemes pszichológussal konzultálni. A nem mindennapi megpróbáltatások ugyanis pszichés úton is nehezíthetik a további programok sikerét, ebben pszichológiai támogatás is segíthet.
Egy lombikbébiprogramban részt venni hatalmas vállalás mind testi, mind lelki értelemben. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a meddő pár minél alaposabban tájékozódjon, mielőtt a kezelés mellett dönt. Amennyiben a mesterséges megtermékenyítés módját választják, a legfőbb, hogy számukra biztonságos közegben, általuk megbízható szakemberek körében induljanak el a sikeres teherbeesés felé vezető úton.
Mennyi ideig tart a lombikprogram egy ciklusa?
A stimulációtól az embrió beültetéséig körülbelül 5 hetet vesz igénybe.
Fáj a petesejtleszívás?
Nem, a beavatkozás altatásban történik, így az fájdalommentes.
Mikor javasolt a lombikprogram inszemináció helyett?
Elsősorban akkor, ha több inszemináció is sikertelenül végződött, vagy ha a spermiumszámot más módon nem sikerül a szükséges szintre emelni.
Mi történik a fel nem használt embriókkal?
Amennyiben szabályosan fejlődő embriók maradnak, azok lefagyaszthatók és tárolhatók egy esetleges későbbi, fagyasztott embrió transzferhez.
Mit tehetünk a lombikprogram sikerének növeléséért?
A rendszeres, de nem megterhelő mozgás, a koffein- és cukormentesebb táplálkozás, az ideális testsúly, valamint a megfelelő vitaminok (C, E, B-vitamin, folsav) pótlása mind hozzájárulhat a sikerhez.
Foglaljon időpontot konzultációra ReproGenesis klinikánkon. Szakemberekből álló csapatunk a legalkalmasabb eljárást ajánlja majd, és segít a jövő megtervezésében.
Lépjen kapcsolatba velünk, és tudjon meg többet kezelési lehetőségeinkről.
Hlinky 144, 603 00 Brno, CZ
