Bizonyos tényezők, úgymint az anya életkora, genetikai háttere és egyéb biológiai adottságai, jelentősen befolyásolhatják az ikerterhesség esélyét.
Átlagosan 1–3% az esélye annak, hogy egy terhesség ikerterhességgel záruljon, de ez a genetikai, életkori és életmódbeli tényezőktől is függ. Ugyanakkor az ikerterhesség továbbra is különleges eseménynek számít, amely szó szerint kettős örömöt hordoz magában.
Az ikerterhesség azt jelenti, hogy az anya egyszerre két (vagy több) magzatot hord a méhében. Ikerterhesség akkor alakul ki, ha egy megtermékenyített petesejt kettéosztódik (egypetéjű ikrek), vagy ha két petesejt érik meg egy időben és mindkettőt megtermékenyíti egy-egy hímivarsejt (kétpetéjű ikrek).
Egypetéjű ikreknél:
Kétpetéjű ikreknél:
Fontos megjegyezni, hogy az egypetéjű ikerterhességek előfordulási gyakorisága világszerte hasonló arányban fordul elő, míg a kétpetéjű ikrek gyakoriságát számos külső tényező befolyásolja. Az utóbbi évtizedekben világszerte növekedett az ikerterhességek száma, főként a kétpetéjű ikrek gyakoribbá válása miatt.
A spontán ikerterhesség viszonylag ritka esemény. A 19. század végén a Hellin-szabály alapján még átlagosan 85 szülésből 1 végződött ikerszüléssel. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 1,2% volt az esélye annak, hogy egy várandósság ikerterhesség legyen.
Mára azonban az ikerszülések aránya jelentősen megnőtt: globális átlagban ezer szülésre 12 ikerszülés jut, szemben az 1980-as években mért 9 ikerszüléssel.
Az ikerterhességek gyakorisága Magyarországon is emelkedett: jelenleg nagyjából minden 60. szülés ikerszülés, ami évente körülbelül 1500 ikerpár világrajövetelét jelenti. Ez az arány az 1980-as évekhez viszonyítva Európában mintegy 60%-os növekedést mutat.
Az ikerterhességek számának emelkedése főként a kétpetéjű ikrek gyakoribbá válásának köszönhető, amit részben a modern termékenységi kezelések és a változó demográfiai trendek – például idősebb életkorban vállalt terhességek – okoznak.
Érdekesség, hogy a természetes ikerszülések aránya Afrikában a legmagasabb, Ázsiában pedig jóval alacsonyabb. Az ikerpárok mintegy 80%-a ebben a két kontinensben jön a világra. A különbségek főként genetikai és etnikai sajátosságokkal magyarázhatók, Európában és Észak-Amerikában pedig közepes gyakoriság jellemző.
Számos biológiai és környezeti tényező hatással van arra, hogy mekkora az esély egy ikerterhesség kialakulására. Fontos kiemelni, hogy ezek a tényezők főként a kétpetéjű ikrek valószínűségét növelik, míg az egypetéjű ikrek előfordulása továbbra is nagyrészt véletlenszerű.
Ha a családban már voltak ikrek, különösen anyai ágon, az növeli az ikerterhesség esélyét. Például azoknál a nőknél, akiknek az édesanyja vagy nagymamája ikreket szült, akár kétszeresére is emelkedhet a valószínűség. Ez a hajlam elsősorban a kétpetéjű ikrekre vonatkozik; az egypetéjű ikrek genetikai hajlamát illetően nincs egyértelmű bizonyíték.
Az iker nővérek körülbelül minden 60. terhessége ikrekkel végződik, míg az iker férfiak párjainál nagyjából minden 125. terhesség végződik ikrekkel. Ez is jól mutatja, hogy a genetikai tényezők az anyai oldalon fontosabbak a kétpetéjű ikrek szempontjából.
Az anya életkora jelentős szerepet játszik a kétpetéjű ikerterhesség valószínűségében.
A kutatások szerint a 35–39 éves kor a csúcspont, amikor a legnagyobb eséllyel szabadul fel egynél több petesejt. A háttérben biológiai mechanizmus áll, hiszen a menopauzához közeledve a petefészkek fokozott aktivitásba kapcsolnak – emelkedik a follikulus-stimuláló hormon szintje –, így egy ciklusban akár több petesejt is megérhet, növelve a kettős fogantatás esélyét. Bár idősebb életkorban nő az ikerterhesség esélye, a teherbeesés általános valószínűsége csökken.
Akik már többször voltak várandósok és szültek, azok körében nagyobb valószínűséggel fordulhat elő ikerterhesség a későbbiekben. Ennek magyarázata, hogy a többszöri terhesség összefügg a magasabb termékenységgel, és a hormonális változások révén is többszörös ovulációra hajlamosíthat.
Kutatási adatok utalnak rá, hogy az átlagosnál magasabb testmagasságú, illetve magasabb testtömeg-indexű (BMI > 30) nőknél gyakoribb a kétpetéjű ikerterhesség. Ennek pontos oka nem teljesen tisztázott, de feltételezik, hogy a jobb tápláltsági állapot és a nagyobb testméret összefügghet a szervezet hormonális szabályozásával, elősegítve a többes ovulációt.
Érdekes módon megfigyelték, hogy közvetlenül a hormonális fogamzásgátló tabletta szedésének abbahagyása után is megugorhat a többes terhesség esélye. A hormonháztartás ilyenkor újraindul, és a visszapattanó hatás eredményeként az első egy-két ciklus során akár több petesejt is megérhet egyszerre, ami szintén az ikerfogantatás valószínűségét növeli.
A mesterséges megtermékenyítés (pl. lombik program) és az ovulációt serkentő gyógyszerek növelik a többes terhesség valószínűségét. Az IVF során gyakran több embriót ültetnek be a sikeres megtermékenyülés érdekében, ezért az ilyen kezelések után gyakoribb az ikerterhesség, mint a természetes fogantatás során.
Statisztikák szerint a lombik programban részt vevő várandósságok mintegy 19%-a ikerterhesség – vagyis kb. minden ötödik IVF-terhesség ikrekkel jár. A hármas ikerterhesség is gyakoribb lombiknál, amelynek kb. 1% az esélye.
Nem. A tévhiedelemmel ellentétben a lombik program nem minden esetben végződik ikerterhességgel, hiszen az esetek többségében egyetlen magzat fejlődik. Ugyanakkor természetes úton is előfordulhat ikerterhesség, tehát ez nem kizárólag a mesterséges megtermékenyítés sajátossága. Az egészségügyi protokollok egyre inkább törekednek a többes terhességek elkerülésére – Nyugat-Európában és Skandináviában például az utóbbi években már csökkent is az ikerszülések aránya a 2010–2015 közötti csúcshoz képest, ugyanis az orvosok kevesebb embriót ültetnek be egyszerre.
Egyes kutatások felvetették, hogy a magas folsavtartalmú vitaminok szedése a fogantatás környékén növelheti az ikerterhesség esélyét. A folsav (B9-vitamin) jótékonyan hat a termékenységre és a magzat fejlődésére, azonban nagy dózisban elősegítheti a kettős peteérés kialakulását.
Az orvostudomány és a várandósgondozás fejlődésével ma már az ikerterhességek jelentős része sikeresen kihordható, és az ikrek egészségesen jönnek a világra.
Növeli-e a lombik kezelés az ikerterhesség esélyét?
Igen, különösen ha több embriót ültetnek be. Egyes embrióbeültetéssel a kockázat minimalizálható.
Öröklődik-e az ikerterhességre való hajlam?
Az anyai ágon öröklődő kétpetéjű ikerterhességre való hajlam igen; az egypetéjű ikrek kialakulása véletlenszerűbb.
Melyik életkorban a legnagyobb az ikerterhesség esélye?
A kutatások szerint a 35–39 éves kor a csúcspont, amikor a legnagyobb eséllyel szabadul fel egynél több petesejt.
Mindig ikerterhességgel zárul a lombik program?
Nem, az esetek többségében egyetlen magzat fejlődik – az ikerterhesség aránya a lombik programban mintegy 19%.
Hogyan állapítható meg, hogy iker- vagy egyes terhesség-e?
Ultrahangvizsgálattal – általában a terhesség korai szakaszában válik biztosan láthatóvá.
Foglaljon időpontot konzultációra ReproGenesis klinikánkon. Szakemberekből álló csapatunk a legalkalmasabb eljárást ajánlja majd, és segít a jövő megtervezésében.
Lépjen kapcsolatba velünk, és tudjon meg többet kezelési lehetőségeinkről.
Hlinky 144, 603 00 Brno, CZ
