Az endometriózis egy olyan krónikus gyulladásos állapot, melynek során a méh belső nyálkahártyája, az endometrium a méhen kívül is megjelenik. Ezek a szövetek leggyakrabban a petefészkeken, a petevezetékeken, a kismedencei hashártyán, vagy akár a húgyhólyagon, a belek falán, ritka esetekben pedig távolabbi szervekben is előfordulhatnak.
Ezek a méhen kívüli endometrikus sejtek a menstruációs ciklus hatására ugyanúgy viselkednek, mint a méhnyálkahártya: havonta megvastagodnak, leválnak, majd vérzés formájában távoznának – azonban mivel nincs erre lehetőségük, a szervezetben maradnak, ahol gyulladást, hegesedést, összenövéseket, esetleg cisztákat okozhatnak.
Gyakori tünetei az alábbiak lehetnek:
A tünetek súlyossága nem feltétlenül áll összhangban az elváltozások kiterjedésével: egyes nőknél az endometriózis enyhébb formája is súlyos fájdalommal járhat, míg másoknál az előrehaladott állapot is lehet tünetmentes.
Természetesen szó sincs arról, hogy az endometriózissal küzdő nők számára a teherbeesésre nincs esély: ez a betegség számos esetben semmilyen problémát nem okoz, amikor gyermekvállalásra kerül sor.
Az azonban kétségtelen, hogy az endometriózissal küzdő nők között a meddőség aránya is magasabb. Míg az egészséges nők teherbeesési esélye minden hónapban 25 százalék körüli, addig ez az arány a betegséggel érintettek között mindössze 7 százalék körüli, az összefüggés tehát kétségtelenül fennáll; a női meddőség hátterében az esetek harmadában az endometriózis áll.
De miért van ez így? Ennek megértéséhez először is a terhesség kialakulásának folyamatával kell tisztában lenni. A megtermékenyüléshez az szükséges, hogy egy egészséges petesejt kijusson a petefészekből, a petevezetéken át a méhbe jusson, ahol a spermiummal való találkozást követően a megtermékenyített petesejt a méhfalba ágyazódik.
Ahogy azt láthattuk, az endometriózis összenövéseket idézhet elő, melyek ha rossz helyen alakulnak ki, a fenti folyamat akadályát képezhetik – a betegség azonban az anatómiai elváltozásokon kívül más, közvetettebb módon is akadályozhatja a fogantatást.
Az endometriózis a hormonháztartásra is hatással lehet, ha pedig az ösztrogén és a progeszteron egyensúlya felborul, az a petefészek egészséges működését is befolyásolja – ahogy az ovulációt is.
Ritkábban ugyan, de az is előfordulhat, hogy a betegségben szenvedő nő szervezete a zigótát idegentestként ismeri fel, ezért megtámadja azt – vagy éppen a spermiumok ellen veszi fel a küzdelmet, így már a megtermékenyítés sem történhet meg. Sok nő számára az endometriózis egyik tünete a fájdalmas szexuális együttlét, ezáltal pedig az ilyen alkalmak száma érthető módon csökkeni fog – ezzel együtt pedig a fogantatás esélye is.
A betegség kialakulásának pontos oka a tudomány jelenlegi állása szerint ismeretlen, bár számos elképzelés született már a témában. Az azonban kétségtelen, hogy több olyan tényező létezik, mely az endometriózis aktiválódásához hozzájárulhat. Lássuk a legfontosabbakat:
Láthatjuk, hogy bizonyos életmódbeli döntések is szerepet játszhatnak a betegség fellángolásában, a legtöbb esetben azonban szervi okok állnak annak hátterében.
Az endometriózis diagnózisa gyakran bonyolult és meglehetősen hosszadalmas folyamat, mivel a tünetek könnyen összetéveszthetők más betegségek szimptómáival.
A hüvelyi ultrahang segítségével a kismedence szerveinek elváltozásai ismerhetőek fel – erre a hasfalon keresztül kerül sor, így semmilyen fájdalommal vagy kellemetlenséggel nem jár együtt. Az ultrahangos vizsgálat azonban gyakran nem elegendő a beágyazódások felderítéséhez, így ilyenkor egy laparoszkópiás műtét segítségével állítható fel a diagnózis. Ez egy általános érzéstelenítés mellett elvégzett beavatkozás, melynek során a hasüreget belülről felfújják, így téve láthatóvá a belső nemi szerveket. Ez után egy apró bemetszésen keresztül egy eszközt juttatnak a területre, melynek segítségével az endometriális szövetek könnyebben felfedezhetőek, ezt követően pedig a szövettani vizsgálatok elvégzésére is lehetőség nyílik.
A szakorvosok egyik célja az, hogy a diagnosztizálás minél kíméletesebb legyen, ezért egyre gyakoribbá válik az MR-vizsgálattal való azonosítás is, a mágneses tér alkalmazása során azonban előfordulhat, hogy nem minden gócpont válik láthatóvá.
Végül lehetőség van egy egyszerű vérvizsgálat elvégzésére is, mely bizonyos, vérben megtalálható antigéneket mutathat ki – azt fontos tudni, hogy ennek szintje a betegség korai stádiumában, esetenként azonban később is olyan alacsony, hogy önmagában a vérvétel nem lesz elegendő a diagnózis felállításához. Minél előbb történik meg a diagnózis felállítása, annál nagyobb az esély arra, hogy a betegség ne súlyosbodjon, és a gyermekvállalás esélyei is megmaradjanak, az endometriózis gyanúja esetén tehát érdemes minél hamarabb segítséget kérni.
A kezelési stratégia mindig személyre szabott, és a páciens életkorától, a betegség súlyosságától függ: ismerjük meg a lehetőségeket.
Az endometriózis kezelése során az első és legfontosabb feladat a fájdalom enyhítése. Enyhébb esetekben lehetőség van vény nélkül kapható gyógyszerek szedésére, ha azonban ez már nem válik be, érdemes a szakorvos által javasolt készítményekhez fordulni.
Ilyenkor gyakran hormontartalmú készítmények, például fogamzásgátló tabletták szedése javasolt, melyek mérséklik a méhnyálkahártya megvastagodását, ezáltal pedig az ilyenkor jelentkező fájdalmat is. Súlyosabb esetben a GnRH nevű hormonkészítmény nyújthat segítséget, ami jelentős mértékben csökkenti a szervezet ösztrogénszintjét, de léteznek egyéb, hormontartalmú készítmények is, melyek használata mellett a menstruáció elmarad, egyfajta menopauzához hasonló állapotot eredményezve:
Mivel a hormonháztartás egyensúlya a fogantatásra is kihat, a fenti kezelések alkalmazása elsősorban akkor javasolt, ha a beteg nem tervezi a gyermekvállalást.
Amennyiben a páciens a jövőben szeretne teherbe esni, a hormonkezelések alkalmazása érthető módon nem javasolt – ilyenkor a szövetek műtéti eltávolítása jelentheti a megoldást. Ennek során az összenövéseket anélkül távolítják el, hogy az ivarszervek sérülnének – a beavatkozás történhet laparoszkópiával, egyes esetekben azonban nyílt hasi műtétre is sor kerülhet. Végül, az endometriózis különösen súlyos eseteiben, jellemzően már a fogamzóképesség elvesztését követően a méh és a petefészkek eltávolítása a megoldás – ezen műtétek előnye az, hogy megakadályozzák az endometriózis későbbi kiújulását.
Az endometriózis egy összetett és sokszor alattomos nőgyógyászati betegség, amely komolyan befolyásolhatja a fogantatás sikerét. A korai felismerés és a személyre szabott kezelés azonban jelentősen növelheti a teherbeesés esélyét: a nők meddőségi vizsgálatának módszere esetenként eltérő lehet, ezért amennyiben az endometriózis műtéti kezelését követően sem következik be a spontán teherbeesés, egy meddőségi klinika szakorvosai találhatják meg a személyre szabott megoldást. Hasonló nehézségek esetén érdemes olyan intézményt felkeresni, amely teljes egészében képes kezelni a bajt: a ReproGenesis segít a diagnózis felállításában, az endometriózis kezelésében és ezt követően a fogantatásban is. A meddőség kezelése számos különböző módon történhet a gyógyszeres terápiától kezdve a hormonkezelésen át a donorprogramig, az esetek legnagyobb részében azonban az in vitro fertilizáció, vagy lombikprogram jelentheti a megoldást – orvosaink minden esetben személyre szabott gyógymódot keresnek a lombik szaktanácsadás során. Keressen minket bizalommal!
Minden endometriózisban szenvedő nő meddő?
Nem – az endometriózis súlyosságától és elhelyezkedésétől függ; enyhébb esetekben a természetes fogamzás is lehetséges, súlyosabb esetben viszont jelentősen csökkenhet az esély.
Hogyan diagnosztizálható az endometriózis?
Hüvelyi ultrahanggal, MR-vizsgálattal, vérvizsgálattal, a legmegbízhatóbb módszer azonban a laparoszkópiás műtét, amely szövettani mintavételre is lehetőséget ad.
Meggyógyítható az endometriózis?
A betegség pontos oka nem ismert, így véglegesen nem gyógyítható, azonban a tünetei és a termékenységre gyakorolt hatása gyógyszeres vagy műtéti kezeléssel jól kezelhető.
Mikor érdemes lombik kezelést választani endometriózis mellett?
Ha a műtéti kezelés és/vagy a hormonális beavatkozások után sem következik be a spontán teherbeesés, különösen előrehaladottabb életkorban.
Miért fontos a korai diagnózis?
Minél előbb történik meg a felismerés, annál nagyobb az esély arra, hogy a betegség ne súlyosbodjon, és a gyermekvállalás esélyei is megmaradjanak.
Foglaljon időpontot konzultációra ReproGenesis klinikánkon. Szakemberekből álló csapatunk a legalkalmasabb eljárást ajánlja majd, és segít a jövő megtervezésében.
Lépjen kapcsolatba velünk, és tudjon meg többet kezelési lehetőségeinkről.
Hlinky 144, 603 00 Brno, CZ
