A petesejtfagyasztás lehetőségével új horizontok nyílhatnak a családtervezésben. Ez egy olyan termékenységi kezelés, amelynek során a hölgyek petesejtjeit leszívják és lefagyasztják – hogy a későbbiekben felhasználhatóak legyenek. A kezelést azoknak a hölgyeknek érdemes megfontolni, akik előreláthatóan csak később szeretnének anyává válni, és ennek esélyét növelnék egészséges, levett petesejtjeikkel. Azonban, mielőtt a folyamatba belevágnánk, elengedhetetlen, hogy tisztában kerüljünk az eljárás mibenlétével. Ugyanis komoly elköteleződést igényel a petesejt fagyasztás, anyagilag, fizikálisan és életmódunk tekintetében is. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan is néz ki ez a módszer a gyakorlatban, melyek az anyagi vonzatai és a kockázatai – valamint, hogy mekkora eséllyel eshetünk sikeresen teherbe, ha igénybe vesszük.
A módszert eredetileg az az igény hívta életre, hogy azoknak a nőknek, akiknek a termékenységük valamilyen okból veszélybe kerül, ne kelljen lemondaniuk a gyermekáldásról. Ez lehet a sugárkezelés vagy kemoterápia, de egy nőgyógyászati megbetegedés vagy veszélyes munkakör (pl. ha vegyi anyagokkal vagy nagy sugárzásnak kitéve dolgozik valaki) is. Ezen okok bármelyike okozhatja a petefészek károsodását, a petesejtérés teljes megszűnését – így, ha az illetőnek fontos volt a gyermekáldás lehetőségének megőrzése, a még jó minőségű petesejtjeiket lefagyasztathatták.
Ma már azonban tovább bővült az okok köre. Egyre több nőnek kell ugyanis szembenéznie azzal, hogy esetleges genetikai okból érinti őt is a korai menopauza – de még náluk is többeknek a hosszas egyedülálló léttel. A legtöbben nem azért késleltetik a babavárást, mert a karriercéljaikat akarják beteljesíteni, hanem sokkal inkább, mert még 35-40 éves korukban sem találták meg a férfit, akiben megbíznának annyira, hogy gyermeket vállaljanak vele.
Alapvetően egy viszonylag régi eljárásról beszélünk: az első, petesejt fagyasztással fogant baba 1986-ban született meg. Ám a korai fagyasztási kísérletek nem mindig voltak sikeresek. Nagyrészt amiatt, mert azok során az úgynevezett lassú fagyasztási módszert alkalmazták, amely révén rendkívül fokozatosan hűtötték le a sejteket. A cél az volt, hogy ne károsítsák a sejtben képződő jégkristályok a petesejt szerkezetét. Azonban még így is nagyon alacsony volt a sikerességi rátája, mivel a megtermékenyítetlen petesejt nagyon érzékeny a fagyasztásra és a későbbi felmelegítésre, méretéből adódóan.
A modern vitrifikációs technika bevezetése azonban forradalmasította a folyamatot azáltal, hogy nitrogénben villámgyorsan lehűti a petesejteket -196°C-ra. Ez az eljárás a petesejtekben keletkező jégkristályok kialakulását megelőzi, ami a károsodás fő oka volt korábban. A módszernél a petesejtek felolvasztás utáni túlélése 80-90%, melyből 70%-ot sikeresen meg is termékenyítenek később.
Az eljárás a hormonális stimulációval kezdődik, melynek a célja a minél több petesejt leszívása. A petesejtek leszívásának folyamata altatásban, érzéstelenítéssel kezdődik. Ezek a magas víztartalmú, kinyert sejtek az oocyták, melyek reakciója a folyékony nitrogénes mélyfagyasztásra igen kedvező. Amikor pedig a hölgy úgy dönt, hogy itt az ideje a gyermekvállalásnak, következik a fagyasztott, saját petesejtjének a felengedése, és in vitro megtermékenyítése partnerének hímivarsejtjeivel. Így a kész zigótát, a magzatot kapja majd vissza beültetésre.
A technológia, amellyel mindezt elvégzik, a vitrifikáció. Ez a villámgyors petesejtlehűtési módszer a jégkristályok képződésének megelőzésére szolgál, és általában több hetes előkészületet igényel. Ehhez ugyanis első körben le kell tesztelnünk magunkat a leggyakoribb fertőző betegségekre (HIV, Hepatitis, stb.). Ez amiatt lényeges, hogy kiderüljön, el kell-e különíteni az adott mintákat (az alkalmasságra nincs hatással).
Miután a szükséges teszteket elvégezték rajtunk (hormonszint-mérés, petefészek-vizsgálatok, vérvételek), és megtörténtek a szükséges orvosi konzultációk is, kezdődhet is az eljárás lényege: a petesejtek érlelése. Ilyenkor kétféle gyógyszert kapunk: az egyik egy peteérést serkentő stimulálószer, a másik pedig egy ovulációt szabályozó készítmény, amellyel a hormonokat nyomjuk el. A stimulálószert 10-14 napig, napi akár három alkalommal, mindig ugyanabban az időpontban kell magunknak beadni, hormoninjekciók formájában. Mindez természetesen szigorú orvosi kontroll mellett történik. A tűk a cukorbetegek által használthoz hasonlóan, viszonylag kis méretűek, és könnyű őket használni.
Ha vége az injekciós szakasznak, akkor behelyeznek egy szondát hüvelyünkbe, majd egy tűvel leszívja az orvosunk a tüszőfolyadékot petefészkünkből. Ebben már jó eséllyel lennie kell petesejtnek. Ez egy általában átmeneti, enyhe fájdalommal járó, 20-30 perces procedúra. Ilyenkor kb. 12-15 petesejtet szívnak le, melyeket később a korábban már említett, folyékony nitrogénben tárolnak.
Mennyi ideig lehet tárolni a petesejtet? Maximum 10 évig tárolhatóak a leszívott petesejtek, kivételes esetekben viszont akár 55 évig is (amennyiben az orvosi kezelést igénybe véve válik valaki idő előtt meddővé). Így, bár a húszas éveink elején-közepén vagyunk a legtermékenyebbek, nem biztos, hogy érdemes nagyon fiatalon lefagyasztatnunk őket. Ám túl sokáig sem érdemes várnunk: a petesejtek minősége ugyanis az évek előrehaladtával romlik.
A mesterséges megtermékenyítési eljárások során nemcsak a petesejteket, de az embriókat vagy éppen a petefészekszövetet is mélyfagyaszthatják. Az IVF kezelés azoknál a nőknél lehet működésképes alternatíva, akiknek már van partnerük. A módszer hátránya, hogy csak korlátozott számban lehet létrehozni, majd lefagyasztani az általa képzett embriókat.
A petefészek szövetének a lefagyasztása a másik, lehetséges opció. Ez kifejezetten azoknak a hölgyeknek javasolható, akik valamilyen, a petefészket potenciálisan károsító kezelés előtt állnak. Ilyenkor egy laparoszkópos műtét alatt a petefészeknek egy részét kiveszik, majd az éretlen tüszőkkel ellátott részét kisebb szemelvényekre osztva lefagyasztják. Így éveken keresztül megőrizhetőek a petesejtek. Később a szövetmintákat visszaültetik. Ahogy pedig a petefészek hormon- és petesejt-termelése visszaáll a régi rendjébe, a gyermekvállalásra is új esélyt kaphatunk.
A harmadik lehetőségnek, a korábban már tárgyalt petesejtek fagyasztásának a legnagyobb előnye, hogy a még partnerrel nem rendelkező hölgyek számára is opció lehet. Azonban egy onkológiai kezelés megkezdése előtt már nem biztos, hogy elég idő áll rendelkezésre hozzá.
A petesejtjeink lefagyasztásának, majd a teherbeesésnek a sikerességét számos tényező befolyásolhatja. Ezek közül az életkor és a leszívott petesejtek száma a legszámottevőbb. A fiatalabb nőknél ugyanis nagyobb az esélye a termékenység megőrzésének ilyen módon. Aki 35-37 éves koráig lefagyasztja a javasolt, 15-20 darab petesejtjét, annak 70-80%-os eséllyel fog babája születni. 38-40 éves korban már ennél több, 25-30 petesejt lefagyasztására van szükség a jóval szerényebb, 65-75%-os sikerességi rátához. A 35 év alatti nőktől levett petesejtek azonban 90%-os valószínűséggel élik túl a vitrifikációs eljárást. Ezért az orvosok ezt az időszakot ajánlják a leginkább a petesejtek lefagyasztására.
Amennyiben belevágunk, fontos, hogy előre felkészüljünk az eljárás kockázataira.
Petefészek stimulációs szindróma (OHSS): amennyiben különösen érzékenyen reagálunk a gyógyszerekre, előfordulhat, hogy túl sok petesejt képződik és nő meg petefészkeinkben. Ezek pedig fájdalmasak lehetnek. Az OHSS nagyjából a leszívás utáni egy hétben jelentkezhet, és többnyire enyhe tünetekkel jár (alhasi fájdalmak, szédülés, émelygés, hányás). Azonban, ha ezeknél komolyabb problémáktól szenvedünk, amelyekre már a fájdalomcsillapító sem hat, fel kell keresnünk minél hamarabb a beavatkozást végző klinikát.
Ikerszülés: bár a legtöbben egy váratlan, mégis örömteli eseményként gondolnak rá, az ikerszülés mégis számos kockázatot rejt magában. Az anyukáknál vérszegénység, terhességi diabétesz, vérzés és magas vérnyomás, a babáknál kórosan alacsony testsúlyt, testi fejletlenséget is okozhat. A vetélés esélye is megnő, ha egynél több embrió kerül beültetésre – így célszerű lehet csak egy mellett dönteni, a többit pedig lefagyasztva hagyni.
Születési rendellenességek: minimális a kockázata, mégis lehetséges, hogy a petesejt fagyasztás miatt felléphet a babánál születési rendellenesség.
Méhen kívüli terhesség: IVF kezelésben nagyobb az esélyünk arra, hogy az embrió nem a méhbe, hanem azon kívül, például a petevezetékek valamelyikébe ágyazódik be. A jelenséget általában hüvelyi vérzés, egyoldalú hasi fájdalom, hasmenés vagy mosdóhasználat közben jelentkező fájdalom kíséri. A probléma sajnos belső vérzéshez vezethet, így ilyen esetben mihamarabb meg kell szakítani a terhességet, orvosi segítséggel.
Legyen szó akár gazdasági, egészségügyi vagy társadalmi okokról, a petesejtek lefagyasztása egy megfontolandó lehetőség az idősebb korban történő gyermekvállalásra. Ha szeretnénk megőrizni termékenységünket egy későbbi, már alkalmasabb élethelyzetünkre, a ReproGenesis klinikán lehetőségünk nyílik a petesejt fagyasztás eljárás igénybevételére. Mindez altatásban, precíz hozzáértéssel, kellemes atmoszférájú, modern környezetben történik. Így biztosak lehetünk benne, hogy petesejtjeink sorsa jó kezekben lesz.
Kiknek ajánlott a petesejt fagyasztás?
Elsősorban azoknak a nőknek, akik később szeretnének gyermeket vállalni, egészségügyi okból veszélyben van a termékenységük, vagy még nem találták meg a megfelelő partnert.
Meddig tárolhatóak a lefagyasztott petesejtek?
Alapesetben maximum 10 évig, kivételes, orvosilag indokolt esetben akár 55 évig is.
Mikor a legjobb elvégeztetni a petesejt fagyasztást?
35 éves kor alatt, mivel ekkor a petesejtek minősége és a vitrifikációs eljárás túlélési aránya is a legmagasabb.
Milyen kockázatokkal jár az eljárás?
Elsősorban a petefészek stimulációs szindróma (OHSS), illetve mesterséges megtermékenyítés esetén az ikerszülés vagy a méhen kívüli terhesség némileg megnövekedett kockázata.
Mennyi petesejtet érdemes lefagyasztani?
35-37 éves korig 15-20 petesejt lefagyasztása 70-80%-os sikerességi esélyt jelent, 38-40 év között ehhez már 25-30 petesejtre lehet szükség.
Foglaljon időpontot konzultációra ReproGenesis klinikánkon. Szakemberekből álló csapatunk részletesen bemutatja a folyamatot, és segít eldönteni, mikor érdemes belevágni.
Lépjen kapcsolatba velünk, és tudjon meg többet kezelési lehetőségeinkről.
Hlinky 144, 603 00 Brno, CZ
